Ingatlanspekulánsok vásárolják fel a bejrúti keresztények robbanásban megrongálódott otthonait
Az Al-Diyar híradása szerint befektetők rohamozták meg Bejrút keresztény negyedeit, melyekben a tragikus kimenetelű robbanás súlyosan megrongálta az ingatlanokat. A libanoni lap újságírója szerint az ingatlanspekulánsok éjszakai denevérekként szállták meg az érintett területeket (Camar, Mikhael, Gemmayzeh, Ashrafieh és Karanita), hogy felvásárolják a bajba jutott lakosság házait.
Libanon tíz éve szenved a szíriai konfliktus miatt kialakult menekültválságtól. Libanonban 1,5 millió szír és iraki menekült tartózkodik, az országnak jelentős a migrációs megtartóereje, ugyanakkor könnyen migrációs kiindulási ponttá is válhat.
A menekültek minimális fizetésért vállalnak munkát, így sok libanoni állás nélkül maradt. Mindezt tetézi, hogy jelenleg Libanonban gazdasági, pénzügyi és politikai válság zajlik, amit a koronavírus-járvány is súlyosbít – ráadásul a bejrúti kikötőben a robbanás miatt nagy mennyiségű élelmiszer és gyógyszerkészlet semmisült meg.
Az ország lakossága az elmúlt időszakban elszegényedett; a libanoni líra pár hónap alatt hiperinflálódott, jelenleg a korábbi értéke tizedét éri a külföldi valutákkal szemben.
A bejrúti robbanás tehát tragikus helyzetet teremtett az amúgy is anyagi gondokkal küzdő keresztények számára. A felvásárlók azonnali, külföldi valutában történő fizetéssel kecsegtetik a fedél nélkül maradt családokat.
A Linga.org információja szerint a keresztények ingatlanjait főként iráni hátterű libanoni síita politikusok és üzletemberek strómanjai veszik meg. Sokszor a piaci ár többszörösét, akár 8000 dollárt is kifizetnek egy lakás négyzetméteréért.
A helyi elemzők úgy vélik, tartani lehet tőle, hogy egy előre eltervezett demográfiai csere bontakozik ki a libanoni fővárosban, aminek belvárosi negyedeiben (egyelőre) főként keresztények élnek.
A bejrúti keresztények a kormányhoz és az egyházi vezetőkhöz fordultak segítségért. Félő, hogy amennyiben a megrongálódott épületeket záros határidőn belül nem állítják helyre, akkor a keresztény tulajdonú ingatlanok hamar muszlim kézre kerülnek.
A damaszkuszi székhelyű Melkita Görögkatolikus Egyház vezetője, Youssef Absi nyílt levélben fordult a nemzetközi közösségek felé, hogy támogassák a megrongálódott negyedek újjáépítését.
Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára döntés született arról, hogy a magyar kormány a katasztrofális következményekkel járó bejrúti robbanással összefüggésben egymillió eurós támogatást nyújt a közel-keleti országban működő katolikus maronita közösségnek.
A Hungary Helps már közvetlenül a robbanások után felvette a kapcsolatot libanoni humanitárius partnerekkel. Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára pár nappal a robbanást követően bejelentette: Libanonnak életmentő segítségre van szüksége – ezt számszerűsítette aztán az egymillió eurós támogatásról szóló kormánydöntés.
Azbej Tristan: Bajban ismerszik meg a jó barát, és a magyarok jó barátai a libanoni népnek
Azbej Tristan együttérzését kifejezve azt mondta:
„Mély megrendüléssel, ugyanakkor cselekvő szolidaritással állunk ki a libanoni nép mellett ezekben a vészterhes órákban, napokban”.
Megerősítette: a magyar támogatás kedvezményezettje a Hungary Helps korábbi partnere, a libanoni maronita egyház karitatív missziója.
A politikus felidézte, hogy a katasztrófát követően a Hungary Helps munkatársai azonnal felvették a kapcsolatot libanoni humanitárius partnereikkel, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak a veszteségekről, károkról és felmérjék a magyar segítségnyújtás lehetőségeit.
Azbej Tristan megrendítőnek nevezte, hogy legkevesebb száz ember életét vesztette és több mint 4000-en megsérültek a keddi kettős robbanásban, majd hozzátette: ennyi sérültet képtelen ellátni a helyi egészségügyi rendszer.
Az anyagi kár felbecsülhetetlen, szinte egy egész városrész vált lakhatatlanná, a legfrissebb adatok szerint pedig legalább 300 ezer ember lett földönfutóvá – sorolta az államtitkár, arra is kitérve, hogy egy ortodox kórház gyakorlatilag megsemmisült a robbanás közelében.
„Bajban ismerszik meg a jó barát, és a magyarok jó barátai a libanoni népnek” – hangoztatta az államtitkár.
Hangsúlyozta: a Hungary Helps program alapvetése, hogy az adományt, a segítségnyújtást helybe kell vinni, azt gyorsan és olyan módon kell adni, ahogyan arra szükség van.
Emlékeztetett arra is, hogy Libanon ad otthont a Közel-Kelet talán utolsó jelentős lélekszámú keresztény közösségének.
Kiemelt képünk forrása az MTI/AP/Haszan Ammar.
a Bejrúti robbanással kapcsolatos híreinket itt tudják elolvasni.
