Lengyel történész: a magyarok a határok megváltoztatása nélkül képesek egyesülni
A lengyelországi Waclaw Felczak Intézet hírportálján pénteken a Trianon 100 éve, gyógyul-e már Európa nyílt sebe? című könyv részletét közölték, a szerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából megjelentetett anyagok egyikeként. A könyvet az intézet idén adja ki.
A részlet áttekinti az 1989 utáni magyar kormányok viszonyát a Trianon után a határon túl rekedt magyarsághoz.
Sutarski kitér többek között az MSZP-SZDSZ-kormányok időszakára, amely szerinte „nem járult hozzá Antall József nemzetegyesítő elképzelésének további fejlődéséhez”.
A 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazás során a liberális baloldal „arcul csapta a Kárpát-medencének azokat a lakóit, akiknek feje fölött Trianonban áthelyezték a határokat, és meghiúsította, hogy legalább ilyen módon kapcsolódjanak a megcsonkított anyaországhoz” – írja.
A Fidesz 2010 utáni politikájának gazdasági eredményei lehetővé tették saját, szuverén külpolitika folytatását, ami hozzájárult az elszakított nemzetrészek támogatásának növeléséhez és az együttműködések erősítéséhez, egyúttal az összmagyarság határváltoztatások nélküli egyesítéséhez – áll a könyvben.
A legfontosabb eseménynek a szerző a kettős állampolgárságról szóló 2010-es törvényt nevezi, kiemelve a térségbeli együttműködés erősítését is.
„Antall és Orbán kitartó, okos politikájának eredményeként a magyarok a határok megváltoztatása nélkül képesek egyesülni, és egyre erősebbé válni” – állapítja meg Sutarski.
„A történelmi igazságtalanságok ellenére Magyarország tudja, hogy az erőpolitika nem vezet sehova, ezért egyesíti nemzete minden részét a határok fölött átívelően” – írja.
A szerző szerint a szomszédos országokon – Románián és Ukrajnán – is múlik, „hogy a versailles-i Trianon-palotában kötött békediktátum, ez az élő seb Európa testén, beheged-e már, vagy tovább fog gennyesedni”.
Konrad Sutarski (1934) költő, esszéista, műfordító, történész a Szenyán Erzsébet és Sutarski Szabolcs által magyarra átültetett könyv első fejezeteiben áttekinti Trianon történelmi előzményeit és következményeit. Külön fejezetekben tér ki az első világháború végi lengyel-magyar kapcsolatokra, és kiemeli: miután az Egyesült Államok külön, a trianoni békeszerződés tartalmával megegyező megállapodást kötött a magyar állammal, az egykori Szovjet-Oroszország képviselői pedig nem vettek részt a versailles-i tárgyalásokon, lényegében Lengyelország az egyetlen állam, amely soha nem ratifikálta a trianoni szerződést.
(MTI)
Kiemelt képünkön Konrad Sutarski író beszédet mond az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében – a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2018. november 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd
