Hatvan külföldi politikusnak írt levelet a „koronavírus-törvényről” Kövér László

Az MTI-hez kedden eljuttatott levelet megkapták az EU nemzeti parlamentjeinek elnökei, az Európai Parlament elnöke, az EP-frakcióvezetők, az EU intézményeinek vezetői, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint 7 német tartomány parlamenti elnökei.

Kövér László kiemelte: a Covid-19 járvány soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót és összes tagállamát.

Napjainkban legfontosabb feladat minden tagállam számára az „emberi élet védelme, a járvány megállítása, összhangban az alkotmányos rendelkezéseinkkel”

– tette hozzá.

Magyarország Alaptörvénye szerint, a kormány által a veszélyhelyzet alatt elfogadott különleges intézkedések 15 napig maradnak érvényben, kivéve, ha a kormány meghosszabbítja azokat, az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján.

A parlament március 30-án, az alaptörvényben rögzített minősített többséggel elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a járvány leküzdéséhez szükséges időre meghosszabbítsa a különleges intézkedéseket. A törvényt március 30-án kihirdették, és március 31-én hatályba lépett. Kövér László úgy fogalmazott: ez a törvény „az elfogadása óta éles kritika tárgya”.

Aggódó hangok figyelmeztetnek, hogy – úgymond – a magyar kormány határozatlan időre átvette a teljes irányítást az ország fölött, a demokrácia veszélyben van

– tette hozzá.

Kövér László levelében aláhúzta, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok. „A sokak által a tények ismerete nélkül kritizált törvény és annak elfogadása egyfelől teljes mértékben megfelel Magyarország Alaptörvényének, másfelől sem időben, sem a meghozandó intézkedések tárgyát tekintve nem ad korlátlan felhatalmazást a kormánynak, harmadrészt pedig még e veszélyhelyzeti felhatalmazással megnövelt kormányzati mozgástér sem éri el az Európai Unió némely tagállama kormányának rendkívüli helyzeteken kívüli intézkedési lehetőségeit” – ismertette. Kiemelve: a kormány felhatalmazása korlátozott. Kizárólag a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban az állampolgárok életének, egészségének, biztonságának és a gazdaság stabilitásának védelme érdekében hozhat arányos és szükséges különleges intézkedéseket.

A különleges intézkedések megszűnnek a veszélyhelyzet elmúltával

– szögezte le.

„Az Országgyűlés a helyzet ura, és az is marad” – fogalmazott Kövér László. Hozzátéve, hogy a parlament rendszeresen ülésezik, és ellenőrzi a kormány intézkedéseit a veszélyhelyzet alatt. A törvény nem korlátozza az Országgyűlés jogosítványait – jelentette ki. Éppen ellenkezőleg,

ez az egyetlen olyan különleges intézkedés Európában, amely növeli az Országgyűlés jogosítványait a kormánnyal szemben

– tette hozzá.

Az Országgyűlés dönt arról, hogy a törvény hatásait megszüntesse a veszélyhelyzet elmúltával. A törvény egyértelműen megerősíti az Országgyűlés azon jogát, hogy a kormánynak adott felhatalmazást részben vagy egészben bármikor visszavonja. A törvény értelmében a kormány az Országgyűlés ülésein rendszeresen beszámol a veszélyhelyzet elhárítása érdekében meghozott intézkedésekről, vagy ülések hiányában tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a parlamenti frakciók vezetőit. Az Országgyűlés a veszélyhelyzet fennálltától függetlenül a szokott rendben folytatja munkáját, ide értve a törvényalkotást és a kormány beszámoltatását is.

A megszokott működéstől való egyetlen eltérést – mint írta – az ellenzék javaslatára vezették be, mely szerint az eddig az interpellációkra fordított időt a kormány tagjai felé felteendő azonnali kérdések számára biztosítják – annak érdekében, hogy a gyorsan változó helyzetben a kérdező képviselőnek ne kelljen az interpellációkra vonatkozó szabályok szerint a parlamenti elhangzását megelőzően négy nappal írásban megfogalmaznia kérdését.

„Az Országgyűlés jól működő szuverén intézmény, amely a hatásköreinek gyakorlásában nem korlátozott, és amely döntéseit a magyar emberek érdekében hozza, a kizárólag feléjük fennálló felelősséggel”

– jelentette ki Kövér László. Hozzátette: minden eszköze megvan arra, hogy a hatásköreit megvédje, ehhez nincs szüksége kéretlen külső beavatkozásra. A jogállamiság továbbra is fennáll: minden intézmény – ideértve az Alkotmánybíróságot is – tovább működik az alkotmányos jogi kereteknek megfelelően.

Kitért arra is, hogy a „Magyarországot 2010 óta különböző ürügyekkel folyamatosan érő politikai támadások tapasztalatai alapján” kevés reményt lát arra, hogy a jelenlegi – immáron három ízben meggyőző fölénnyel demokratikus felhatalmazást kapott – magyar kormány „sikertelenségében érdekelt politikai csoportokat a valóság ismerete korlátozná a Magyarországgal szembeni, már-már háborús hisztériakeltésben”.

A magyar emberek többségének csalódását fejezte ki amiatt, hogy

„némely európai politikai tényezők még e válságos időszakban sem képesek személyes előítéleteiktől vagy ideológiai rögeszméiktől megszabadulva a közös veszély leküzdésére összpontosítani”.

„Megköszönve a felénk jóhiszeműen fordulók segítő szándékát, mindenki mást arra szólítunk fel, hogy

ha segíteni nem tudnak a járvány okozta bajok elhárításában, legalább ne tetézzék a károkat”

– fogalmazott levelében Kövér László.

Európában mindannyiunknak a járvány leggyorsabb leküzdésére kell az erejét fordítani, nem vesztegetve a drága időt és energiát egymás közti haszontalan és káros küzdelmekre – fűzte hozzá.

MTI

Kiemelt kép: Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 18-án. –  
MTI/Koszticsák Szilárd