„Hogy a világnak élete legyen” – Az emberi élet értékét hangsúlyozza a Szentatya franciaországi útjának mottója

XIV. Leó pénteken reggel elindult Rómából Párizsba a pápai repülőgépen, megkezdve négynapos franciaországi apostoli útját – írta meg a Vatican News.

A katolikus egyházfő a római Fiumicino repülőtéren újságírók és kísérete társaságában szállt fel a pápai repülőgépre. Az ITA Airways A321-es gépe római idő szerint reggel 7:58-kor szállt fel, és 9:56-kor landolt a párizsi Orly repülőtéren. A pápa franciaországi látogatásának mottója:

„Hogy a világnak élete legyen”.

Pietro Parolin bíboros államtitkár elmondta: a mottó az emberi élet értékét kívánja hangsúlyozni, amelyet

„be kell fogadni, szeretni és gondozni kell a fogantatástól a természetes halálig”.

XIV. Leó az UNESCO-ban: A béke védelmét az emberek lelkében kell kiépíteni

A béke nem épülhet csupán szerződésekre és kompromisszumokra: az igazságosságból és abból a felismerésből kell fakadnia, hogy a másik ember a testvérünk – hangsúlyozta Leó pápa Párizsban, az UNESCO székházában pénteken, franciaországi apostoli útja első napján.

A Vatican News tudósítása emlékeztet: az UNESCO a második világháború után abból a felismerésből született, hogy a politikai és gazdasági megállapodások önmagukban nem elegendőek a tartós békéhez. Alapokmánya szerint:

„Mivel a háborúk az emberek lelkében veszik kezdetüket, az emberek lelkében kell kiépíteni a béke védelmét is”.

XIV. Leó a szervezet tagállamainak képviselői előtt hangsúlyozta: az emberiség jövője minden ember elidegeníthetetlen méltóságának tiszteletétől függ. Az UNESCO olyan hely, ahol „az emberiség önmagáról, saját történelméről és jövőjéről gondolkodik”.

Egyetlen nevelés sem lehet teljes, ha nem néz szembe az élet értelmének kérdésével

– hangsúlyozta a pápa. Szent II. János Pált idézve rámutatott: nevelni azt jelenti, hogy segítjük az embert „többnek lenni”, és nem csupán „többet birtokolni”. Korunk alapvető kérdése ezért az, hogy mit jelent embernek lenni. Mindannyian másokra utalva születünk, gondoskodásra és szeretetre szorulunk. Fiak és leányok vagyunk, tehát egymás testvérei. Ha erről megfeledkezünk, az életet már nem ajándéknak, hanem kihasználható árucikknek tekintjük. Az emberi szabadság pedig akkor szép – mutatott rá XIV. Leó –, amikor a jó és az igazság felé irányul, és eltorzul, amikor önkénnyé, erőszakká és hatalomvággyá válik – írták.

A pápa „az ember egyik legszörnyűbb művének” nevezte a háborút, amelyben maga a tudomány is a pusztítás szolgálatába állhat. A történelem megmutatta, hogy a bölcsességtől elszakított tudomány pusztító fegyverré, az ideológiának alárendelt kultúra propagandává, az igazságról lemondó nevelés pedig a lelkiismeret manipulálásának eszközévé válhat.

A tudósítás szerint beszéde végén XIV. Leó pápa a nemzetközi intézmények szerepéről szólt. A világ olyan kihívásokkal néz szembe, amelyeket egyetlen állam sem képes egyedül megoldani, miközben maguk ezek az intézmények is bizalmi válságot élnek át. Ezért újra meg kell tanulnunk bízni abban, hogy a különbségek nem feltétlenül jelentenek fenyegetést, és az őszinte párbeszéd közös jót teremthet.

„Nem naiv optimizmusról van szó, amely nem vesz tudomást a nehézségekről, hanem arról, hogy kitartsunk a reményben: a jó mindig lehetséges”

– hangsúlyozta a Szentatya.

Vezetőkép: Gyerekek üdvözlik XIV. Leó pápát a párizsi Orly repülőtéren 2026. szeptember 25-én. Fotó: MTI/AP/Gregorio Borgia