„Mondd, meddig kell” – Azapeet új dala a hitbéli küzdelmek időszakát idézi fel (VIDEÓ)

Ferencz Péter, azaz művésznevén Azapeet, a magyar keresztény könnyűzene egyik ismert és sokoldalú alkotója. Producerként, énekesként, hegedűsként és dalszerzőként egyaránt jelen van a hazai zenei életben, emellett olyan formációkban is közreműködik, mint a Peet Project és a Vasovski Live. Szólóprojektjét azzal a céllal indította el, hogy szabadon, sajátos hangvételben és személyes élményeken keresztül adhasson hangot a hit, a nehézségek és az Isten szeretete által inspirált gondolatainak.

A napokban debütált a Mondd, meddig kell című szerzeménye, amely kapcsán beszélgettünk a szerzővel.

– „Nem egyszerű dolog elfogadni az isteni időzítést… Ebben a dalban a mélységből kiáltok a Mindenhatóhoz és közben próbálok a felszínre törni.” Az előbbi gondolattal osztottad meg a dalt a hallgatókkal. Úgy éled meg, hogy most a mélységben vagy?

– A mélységben és a csúcson. Hol itt, hol ott. Az élet egy jó kis hullámvasút, amiben néha csak az istenfélelem az állandó – ha ügyes vagyok. A dalt egy mélység ihlette, valóban, amikor a megválaszolatlan kérdések már kezdtek agyonnyomni, de a dalszöveg itt most elég egyértelmű.

– Sok bibliai személy, próféta perlekedett Istennel, Jákób még birkózott is vele. A Bibliát ismerve, ez az attitűd Istennek tetszik. Te hogy látod ezt?

– Bár Jákób nem jött ki belőle száz százalékosan… Isten felvette a kesztyűt, hogy úgy mondjam… Azt nem tudom, hogy mennyire tetszik Istennek a perlekedés, de azt viszont hiszem, hogy nem utasít el, ha emberek akarunk lenni és maradni a présben, és felvállaljuk az érzéseinket, a kétségeinket. Lásd Jézus, aki a gecsemáné-i imájában maga is megpróbálta bejátszani a “Légyszi’ ne!” kártyát.

– Ha röviden össze kellene foglalni, mit mondanál, hogy mit üzen, miről szól a „Mondd meddig kell”?

– A szív őszinte megnyilvánulásáról szól Isten előtt, és arra akar másokat is bátorítani, hogy legyen szabad arra, hogy felkiáltson az Úrhoz a legnagyobb őszinteséggel. Az Úr úgyis mindent lát, teljesen mindegy, hogy épp kimondja az ember, amit gondol vagy nem. Viszont hiszem, hogy az rengeteget számít neki, ha őszintén felvállaljuk, mit érzünk és így kérjük a segítségét. Azt is hiszem, hogy ér kifejezni a türelmetlenségünket is. Isten pontosan tudja, hogy mi nem az Ő szemüvegével éljük át azt a folyamatot, amiben Ő már látja a győzelmet X idő múlva, de nekünk pedig éppen kétszázas a vérnyomásunk per pillanat.

– Észrevettem egy érdekességet, miszerint viszonylag hosszú idő után újra együttműködtél Andelic Jonathannal, ezúttal a dalszöveg terén. Hogy találtatok ismét egymásra ebben a projektben és milyen volt a közös munka?

Régóta szerettem volna Jotával úgy dolgozni egy dalon, hogy “csak” a műhelymunkában segít, értsd: nem együtt adjuk elő a dalt, csak közösen alkotunk, úgyhogy amikor el tudtam csípni őt itthoni szabadsága alatt, eljött hozzám a stúdióba és megírtuk együtt a szövegét a dalnak.

– Elég izgi lett zeneileg a sztori, felidézte bennem a 2010-es évek közepi klub-elektronikus zenei mintákat. Nekem kifejezetten jól esett most fejben visszacsöppeni abba a korszakba a dal által. Ez a kompozíció egy véletlenszerű jammelésből indult el, vagy tudatos koncepció volt?

– A szöveget még egy egyszerűbb zenei mankóra írtuk meg, ami bár tükrözte a hangulatot, de nem volt még konkrétan műfajilag elhelyezhető. Később ültem neki felhangszerelni, és akkor állt össze bennem ez a kicsit UK garage-es világ, ami egyébként nagy kedvencem.

– Érdemesnek tartom még kiemelni Szabó Rebeka és az Alabástrom projekt munkáját a videóklippel. Szerintem kitűnő művészi érzékkel ragadták meg a dal atmoszféráját, teljesen egységes egészt alkot a kép a hanggal. Milyen élmény volt a forgatás?

– A klipet a G9 Rendezvényközpontban forgattuk, ami nem olyan régóta a gyülekezetem, az Omega Budapest otthona is. Óriási épület, rengeteg szinttel, és most még sok kihasználatlan térrel. Mélyen a föld alól egészen magas toronyig lehet feljutni benne, úgyhogy jól kifejezte a dal mondandóját. Nagyon szeretek ezzel a csapattal dolgozni, jó volt velük bolyongani a kihalt, elhagyatott terekben, a konstans vidámság végig eloszlatta a nyomasztó érzéseket, amit az éjszakai üres épület keltett volna.

Vezetőkép: Azapeet a Felnézek Fesztivál színpadán. Forrás: Facebook/Felnézek