Aszály és figyelmetlenség növeli az erdőtüzek veszélyét Magyarországon
A tartós aszály és a hosszabbodó tűzszezon miatt Magyarországon is egyre nagyobb veszélyt jelentenek az erdő- és vegetációtüzek, amelyek döntő többségét emberi mulasztás okozza – figyelmeztet a Nébih erdészeti főfelügyelője. Nagy Dániel szerint a korszerű erdőkezelés és az erdőszerkezet átalakítása sokat segíthet a megelőzésben és az oltásban, de a legfontosabb továbbra is a lakossági fegyelem és odafigyelés.
Nagy Dániel szerint a szárazság miatt a belföldi erdőkben egyre nagyobb a tűzkockázat és hosszabb a tűzszezon. Ma már február végén is kialakulhatnak erdő- és vegetációtüzek, amelyek nem csupán a mediterrán térség problémái, ugyanis hasonló mértékű a Kárpát-medence veszélyeztetettsége is. A rendkívüli aszály és a csapadékhiány miatt az erdők, cserjések és a gyepterületek is kiszáradtak, sok fa már augusztusban lehullatta a lombját, a felgyülemlett éghető anyag pedig kedvez a gyorsan terjedő, intenzív erdő- és vegetációtüzek kialakulásának. Nagyon megnőtt a településkörnyéki területek, nyaralóövezetek tűzkockázata, itt is nagy mennyiségű elszáradt gyep és fás biomassza keletkezett – közölte.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a tüzek nem maguktól keletkeznek, hanem emberek okozzák, amikor cigarettacsikket dobnak el, tábortüzet gyújtanak vagy nem karbantartott munkagépet használnak. A közös odafigyelés azonnal segíthet abban, hogy kevesebb tűz keletkezzen. Ezek terjedését tűzpásztákkal lehet lassítani, segítve a tűzoltást, de az egyre intenzívebb, sokszor koronában terjedő erdőtüzek megfékezéséhez már nem elegendőek a 2-3 méter széles, korábban kialakított biomassza mentes sávok – tette hozzá.
A szakértő hosszabb távon az erdőszerkezet-átalakításban, az átgondolt tájhasználatban látja a megoldást. Magyarországon többek között a Pilisben, a Balaton-felvidéken és az Alföldön találni olyan területeket, ahol őshonos fajokból álló sávok segítik az erdőtüzek megfékezését. A lombos erdők tűzkockázata alacsonyabb, mint a fenyveseké, emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy a kevésbé zárt erdőkben lassabban terjednek a lángok.
Nagy Dániel szerint az erdőátalakítási tevékenységeket meg kell jeleníteni a támogatási rendszerben is, mert az jelenleg csak a hagyományos tűzpászta-kialakításokhoz járul hozzá, és a források nem álltak folyamatosan rendelkezésre. A védekezésben ezen felül segíthetnek az erdőkbe telepíthető víznyerőhelyek, víztartályok, a megelőzésben pedig a kockázati besorolás, a korai észlelési és tűzgyújtási tilalomrendszer, ami azért is fontos, mert az erdőtüzek 99 százalékát okozza emberi tevékenység.
Aki a szabályokat nem tartja be, gondoljon arra, hogy odafigyelni másodpercek kérdése csupán, a tűzoltás viszont eltarthat napokig, a környezet helyreállítása pedig 100 évig is
– hangsúlyozta.
A főfelügyelő a tapasztalatok alapján úgy látja, hogy az erdőmozaikosság jelentős mértékben segíti az oltást, és sokszor sikerül megfogni a tüzet ott, ahol más szerkezetű, átalakított tudatos erdőkezeléssel érintett erdőhöz ér. Nagyon fontos, hogy a lángok ne érjék el a magasabb kockázatú állományokat, és ne hatalmasodjanak el, mert 50-100 hektáros erdőtüzeket már nagyon nehéz megállítani – hangsúlyozta.
Sajnos a vegetációtüzek már belföldön is vezettek halálesetekhez. Kiterjedésük elérte a 12 ezer hektárt, és az, hogy ez nem lett nagyobb, a tűzoltók megfeszített munkájának köszönhető, amit az erdészeti, természetvédelmi szakemberek és a gazdálkodók is próbálnak minden eszközzel segíteni – fogalmazott.
A tűzgyújtási szabályok és a megelőzési információk a Nébih online térképet is tartalmazó honlapján, a www.erdotuz.hu oldalon olvashatók.
Vezetőkép: 2026-ban, augusztus közepéig 10.770 alkalommal riasztották a tűzoltókat vegetációs tűz miatt! Forrás: Facebook/BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
