Jézus és a bűntelen élet

A keresztény hit három központi igazságon alapul: Jézus bűntelen életet élt, a kereszten halt meg bűneinkért, és feltámadt a halálból. Ezek közül az igazságok közül Jézus bűntelenségét a leggyakrabban figyelmen kívül hagyjuk, talán azért, mert jelentősége nem olyan nyilvánvaló, mint a keresztnek és a feltámadásnak.

Az alábbiakban Kenneth Royal, PhD, nemzetközileg elismert pszichometriai kutató véleménycikkének szemléje olvasható.

A bűntelen élet is teljesen idegen számunkra. Értjük a halált, és el tudjuk képzelni, mit jelentene valakinek a visszatérése a halálból, de nem tudunk elképzelni bűn nélküli életet, mert minden nap kudarcot vallunk gondolatainkban, szavainkban és tetteinkben. Ez egy olyan igazság, amelyet készséggel elismerünk, de ritkán vizsgáljuk meg a megérdemelt komolysággal.

A szerző pszichológiai méréskutatóként gyakran elképzeli, milyen lenne egy bűntelen élet, ha ugyanazokkal az eszközökkel vizsgálnánk, mint a társadalom- és viselkedéstudósok az emberi viselkedés tanulmányozásához.

A viselkedéstudósok becslése szerint az emberek naponta több tízezer döntést hoznak. Az erkölcsöt vizsgáló pszichológusok szerint ezek közül legalább 100, erkölcsi vagy proszociális tartalommal jár.

33 év – ez Jézus földi életének hossza – alatt az ember több mint 1.000.000 erkölcsileg releváns döntést hoz. Ez az a háttér, amely előtt meg kell érteni Jézus bűnmentes életének jelentőségét. Ha minden erkölcsi döntést próbaként kezelünk, akkor az alapvető valószínűségelmélet segítségével modellezhetjük a bűntelen élet valószínűségét.

1.000.000 erkölcsileg releváns döntésből kiindulva, a bűnmentesség valószínűsége olyan kicsi, amely több mint 40 darab nullával kezdődik, mielőtt eléri az első, nem nulla számjegyet. Ez azt jelenti, hogy egy 33 évet élt hétköznapi ember esetében nem fordulhat elő.

A hétköznapi emberek nem tudnak hibátlanul vezetni egy órán át. Jézus hibátlanul élt több mint 190 000 ébren töltött órán át. Ha Jézus pontosan 33 évig élt és feltételezzük, hogy napi 16 órát ébren volt, ami a felnőtt normál ébrenléti idő alsó határa. (…) Még ha el is képzeljük, hogy valaki nagyon kedvező körülmények között, valóban védett környezetben él, a konzervatív számlálások itt még mindig alábecsülik az erkölcsileg releváns pillanatok valódi számát. A lényeg az, hogy még a drasztikusan rövidebb élet is több erkölcsileg releváns pillanatot tartalmaz, mint amennyit bármely ember hibátlanul képes lenne megélni.

A matematikai becslések nem veszik figyelembe Jézus által tapasztalt rendkívüli erkölcsi nyomást. Nem tartalmazzák azt a kísértést, amit a sivatagban elszenvedett, amikor Sátán a leggyengébb pillanatában szembeszállt vele, sem a vallási hatóságok állandó vizsgálatait és jogtalan vádjait, vagy azt, hogy három éven át folyamatosan mások közelében élt, akik minden cselekedetét és szavát figyelték – bármennyire is fáradt volt – de soha nem azonosítottak egyetlen erkölcsi kudarcot sem.

Az emberi tudomány nem tudja bizonyítani az istenséget, de meg tudja állapítani, hogy valaki nem úgy viselkedik, ahogy egy hétköznapi emberi. (…) A bűntelen élet nem csupán bibliai állítás. Ezekben a feltételezésekben megjelenik a matematikai lehetetlenség, és ez elsöprő módonn alátámasztja a bibliai tanúságtételt: Jézus nemcsak ember volt, hanem valóban és kétségtelenül Isten. A keresztények mindig hitték ezt, és mostanra a modern kognitív tudomány is segít megérteni, miért van ennek különösen nagy jelentősége.

Vezetőkép: 33 év – ez Jézus földi életének hossza – alatt az ember több mint 1.000.000 erkölcsileg releváns döntést hoz. Kép forrása: Freepik