A középkori innováció központjai – Bencés kiállítás nyílt a zalaegerszegi Mindszentyneumban
A XX. Ars Sacra Fesztivál keretében nyílt meg a Mindszentyneumban a „Királyok, szentek, monostorok – Korai bencések világa Magyarországon” című időszaki kiállítás – közölte Facebook-oldalán Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. A tárlaton a tihanyi, a bakonybéli, a pannonhalmi és az almádi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül.
A bencés szerzetesség Magyarországon több mint ezer éve formálja a hit, a tudomány és a kultúra egységét. A korai monostorok nemcsak az imádság, hanem az oktatás, a könyvmásolás, a gyógyítás és a gazdálkodás fontos központjai is voltak.
Ez a kiállítás és a mögötte álló tudományos munka azt bizonyítja, hogy a bencés örökség nem csupán múltunk része, hanem jelenünk és jövőnk meghatározó alapjai is
– jegyezte meg bejegyzésében a városvezető.
A tárlatot Mihályi Norbert Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárója nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy az apátság története az egykori Zala vármegyéhez, Zalavárhoz kapcsolódik, ahol a bencések megtelepedtek. Az altemplombeli sír feltárása előtt nagyon sok kérdés merült fel, például az, hogy egyáltalán vannak-e benne csontok, mert az 1950-es években – amikor a bencések a rend feloszlatása után elhagyták az apátságot – már folyt egyfajta feltárás.
A kutatás bebizonyította, hogy I. András király és családja csontjai találhatóak az altemplomban, és ez egy nagy jelentőségű eredmény, mert egyedül Tihanyban található éppen maradt Árpád-házi királysír
– hangsúlyozta az atya.
Miért alapítottak a 11. században a királyok monostorokat Pannonhalmán, Bakonybélben, Tihanyban, Almádon? – tette fel a kérdést.
Egyrészt temetkezési helyként, hogy legyenek szerzetesek, akik a sírjuk fölött lelki üdvösségükért imádkoznak. Másrészt az apátság alapítóleveléből, az első magyar szórvány nyelvemlékből tudható, hogy a király földeket, eszközöket adományozott a monostornak, de tehenészeket, méhészeket, magát a tihanyi révet is az apátságnak ajándékozta, „hogy ne legyenek restek az imádságban”. De a középkorban a szerzetesek voltak az innováció alapjai is, a mezőgazdaságban, a földművelésben vagy akár az iparban számos dolgot a szerzetesek találták fel, köztük például a sört – mondta.
A monostorok nemcsak az imádságot szolgálták, nemcsak az evangélium terjedését, nemcsak a kereszténység megerősítését, hanem „területfejlesztési projektek voltak”, amelyek hatottak a társadalomra, a mezőgazdaságra, az ipar fejlődésére. És mivel a szerzetesek tudtak írni, olvasni, ezért okmányokat is állíthattak ki, hiteles helyként működhettek, ezt a tudást tovább is akarták adni, így iskolaként is működtek
– részletezte Mihályi Norbert Jeromos.
A kiállítás november 20-ig látogatható. 
Vezetőkép: Mihályi Norbert Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés Apátság a kiállítás megnyitóján. Fotó: MTI/Katona Tibor
