Sulyok Tamás aláírta a 17. alaptörvény-módosítást, így államfői megbízatása megszűnik
"A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták."
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Az államfő a közösségi oldalára szombaton feltöltött videóban azt mondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így
„az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni”.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – fogalmazott Sulyok Tamás.
Kiemelte, hogy ő az alaptörvényt mindvégig megtartotta, azt meg nem sértette, feladatait annak teljes tiszteletével látta el, hozzátéve, hogy ezért sem tagadta meg az aláírást, amivel jogsértést követett volna el.
A tizenhetedik alkotmánymódosítást az államfő a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte, amely szerinte töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.
„A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli”
– jelentette ki Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel a döntéssel megszűnik az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam, valamint a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is. Elmozdítása után
„a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni”
– fejtette ki az államfő.
Sulyok Tamás 2024. március 5-én lépett hivatalba Magyarország köztársasági elnökeként. A rendszerváltás utáni 7. magyar államfő funkciójához kötve a Magyar Honvédség főparancsnoka és a Szent Korona Testület tagja is volt.
Orbán Viktor: az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság
Ma ledőlt az utolsó gát, az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság – így reagált Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Orbán Viktor szerint a a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.
„Isten óvja Magyarországot!” – zárta bejegyzését a politikus.
Vezetőkép: Sulyok Tamás köztársasági elnök. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
