Elfogadták az alaptörvény tizenhetedik módosítását
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik; a módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Az Országgyűlés 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül fogadta el a módosítást, amelyet a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtott be a parlamentnek. A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója bojkottálta az Országgyűlés hétfői ülését.
Az alaptörvény záró és vegyes rendelkezései között rögzítették azt a passzust, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök elmozdítását.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán szombaton azt írta: a köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja az alaptörvény módosítását, ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett alaptörvény-módosítás bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum időkorlátját, így a jövőben nem választható képviselőnek az, aki legalább 12 évig már betöltött ilyen tisztséget, vagy akit legalább 3 választáson országgyűlési képviselővé választottak. A módosítás nem érinti a jelenlegi országgyűlési képviselők megbízatását.
A jogszabály jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban: a jövőben a 15 tagú testület tagjait nem 12, hanem 9 évre választják majd az Országgyűlés kétharmadának szavazatával, és az alkotmánybírók megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik. Ez a rendelkezés Polt Péter alkotmánybírósági elnököt és még három alkotmánybírót érint. A jövőben a testület elnökét nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság tagjai választják 3 évre.
Helyreáll az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatásköre, amelyet a 2013-ban elfogadott alaptörvény-módosítás korlátozott, szűkítve a testület felülvizsgálati lehetőségeit egyebek mellett a központi költségvetéssel és az adókkal, illetékekkel, járulékokkal kapcsolatban.
Módosultak a Kúria és az OBH elnökének megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok. A módosítás értelmében a jövőben sarkalatos törvényben meghatározott módon a bírák jelölhetnek legfeljebb 3-3 embert a Kúria, illetve az OBH elnöki tisztségére, és közülük választja ki a köztársasági elnök posztonként azt az 1 személyt, akinek a megválasztását javasolja az Országgyűlésnek.
A Kúria és az OBH elnöke esetében is 9-ről 6 évre rövidül a megbízatás időtartama, és a módosítás meghatározza a megbízatás megszűnésének eseteit, illetve sarkalatos törvényben meghatározott módon lehetővé teszi az elnökök visszahívását a bírák kezdeményezésével.
Alaptörvényben rögzítették továbbá, hogy a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik. A hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel 6 évre választja meg.
Az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett vármegye elnevezést ismét megyére állítja a vissza az alaptörvény módosítása, de rögzíti azt is, hogy a vármegye név az október 1-jei hatálybalépését követően is használható, amíg a megye elnevezésre való áttérés a „felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.
Szintén október 1-jétől megszűnik az Országgyűlési Őrség.
A módosítás több tárgykörben is megszünteti a sarkalatos törvényi szabályozást, így a jövőben feles többséggel módosíthatók a címer és a zászló használatáról és az állami kitüntetésekről szóló szabályok. Nem lesz sarkalatos egyebek mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról, a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvény, az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről szóló jogszabály és a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait érintő törvény sem.
Az eredeti alaptörvény-módosító javaslattal ellentétben – a törvényalkotási bizottság javaslatára – sarkalatos marad a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény.
Megszüntetik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a költségvetésről szóló törvény elfogadásához, és hatályon kívül helyezik a közpénz fogalmát – miszerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése -, arra hivatkozva, hogy ennek tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, és korlátozta az információszabadság érvényesülését.
Vezetőkép: A kormánypárti képviselők tapsolnak, miután szavaztak Magyarország alaptörvényének tizenhetedik módosításáról szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 13-án. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
