Biztos Ön is érezte már egy-egy politikai beszédet vagy tévévitát nézve, hogy ami a képernyőről árad, az már rég nem a racionalitás, hanem a klinikai eset kategóriája. Nem tévedett: a személyiségpszichológia szerint a gátlástalan manipuláció, az empátia teljes hiánya és a paranoid nárcizmus mágnesként vonzza a politikai ambíciókat. Miért jutalmazza a modern rendszer a legveszélyesebb karaktereket, és miért lenne halálos csapda, ha kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgát vezetnénk be náluk?
Életveszélyes paradoxonban élünk, amely felett a modern demokráciák hajlamosak szemet hunyni. Ha valaki mozdonyvezetőnek, vadászpilótának, rendőrnek vagy fegyveres biztonsági őrnek jelentkezik, szigorú, többlépcsős pszichológiai alkalmassági vizsgán kell átesnie.
A társadalom joggal várja el, hogy ne kerülhessen fegyver vagy több száz ember élete olyan személy kezébe, aki mentálisan instabil. Az impulzuskontroll-zavar vagy az agresszióra való hajlam minden felelősségteljes szakmában kizáró ok.
Ezzel szemben a politika legfelsőbb színpadán teljesen ismeretlen a pszichológiai alkalmasság és a „szűrés” fogalma. Pedig az itt lévő figurák gombnyomásra képesek háborúba sodorni nemzeteket, gátlástalan hazugságokkal destabilizálni a társadalmat, vagy milliók egzisztenciájáról dönteni.
A hatalom mint a sérült psziché drogja
Ez a szédítő magasság ráadásul drogként hat a sérült pszichére. A klinikai értelemben vett nárcisztikus vagy szociopata hajlamú személyiségek számára a politikai pálya egyenesen mágnesként működik.
A gátlástalan manipuláció, az empátia teljes hiánya, a kényszeres hazudozás és a paranoid messiástudat náluk nem csupán kampányeszközök. Ezek mélyen gyökerező személyiségtorzulások.
Egy ilyen vezető a valóságot kizárólag a saját egóján keresztül képes szemlélni. Ha a saját érdeke vagy sértettsége úgy kívánja, habozás nélkül sodor krízisbe egy közösséget vagy egy egész országot. Egyszerűen hiányzik belőle a felelősségérzet és a mások iránti tisztelet.
Mit mond a tudomány? A sötét hármas
Ezt támasztják alá a személyiségpszichológia kutatásai is. A Dark Triad – azaz a nárcizmus, a machiavellianizmus és a pszichopátia – vonásai egyértelműen túlképviseltek a politikai ambícióval rendelkező emberek körében.
Aki magas pontszámot ér el ezeken a skálákon, az könnyebben vág bele a kampányolásba. Kifejezetten élvezi a rivaldafényt, és stratégiailag manipulálja a környezetét.
-
A nárcizmus főleg az önfényezést és a „megváltó” szerepet erősíti.
-
A pszichopátia a radikálisabb, kockázatosabb lépésekért felelős.
Nem csoda, hogy a hatalom közelében gyakran találkozunk ilyen profilokkal, hiszen a rendszer egyszerűen jutalmazza őket. Ráadásul az ilyen vezetők támogatói körében is nő az ellenségeskedés az ellenfelekkel szemben, ami mélyíti a társadalmi szakadékot. Erre világít rá több nemzetközi, választási adatokat elemző tanulmány is.
Miért lenne csapda a kötelező vizsga?
Adódik a kérdés: bevezethető-e a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsga a politikusoknál? Bár az ötlet logikusnak tűnik, azonnal beleütközik a demokrácia legveszélyesebb dilemmájába.
Ki vizsgáztatná a vizsgáztatókat? Ki garantálná, hogy egy ilyen szűrőrendszer nem változna azonnal a háttérhatalmi elitek vagy a regnáló kormányzat fegyverévé? Könnyen előfordulhatna, hogy a kényelmetlen, de zseniális ellenzéki hangokat egyszerűen „elmebeteggé” nyilvánítva söpörnék le a pályáról. Gondoljunk csak a Szovjetunió pszichiátriai kényszerintézeteire. A bürokratikus szűrés tehát jogi és hatalmi csapda.
A valódi megoldás: társadalmi immunitás
A valódi védelmet inkább a társadalom kollektív immunitása jelentené. Meg kell tanulnunk felismerni a nárcisztikus manipuláció jeleit a képernyőn. Nem szabad bedőlnünk a politikai szélhámosoknak, bármilyen hangosan is hirdetik a maguk megváltástanát.
Ehhez viszont éberebb közvélemény, kritikusabb média és kevesebb személyiségkultusz kell. Mert a hatalom nem csak megváltoztatja az embert – gyakran éppen azokat vonzza, akik már eleve veszélyesek rá.
Vezetőkép: Pinterest
