Budapesti Euromajdan veszélye – Horváth József szerint külföldi „B terv” fenyegeti a választás utáni békét
„Ukrajna jövőjét is befolyásolhatják a magyar választási események, hogy folytatódik-e Ukrajna uniós finanszírozása, ezáltal folytatódik-e havi sok ezer ukrán állampolgár teljesen értelmetlen halálba küldése” – jelentette ki a Vasárnapnak Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, aki egy esetleges, a választások utáni, külföldi beavatkozással szervezett, „a demokrácia játékszabályain túlmenő eszközökkel” operáló tüntetéssorozat veszélyére is figyelmeztetett.
– A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójaként hogy látja, az elmúlt években milyen eredménnyel vette fel a küzdelmet Magyarország a kívülről érkező destabilizációs törekvésekkel szemben?
– Célszerű az elmúlt 16 évet egyben értékelni, egészen onnan kezdődően, amikor 2010 után a magyar kormány ki tudta húzni az IMF öleléséből Magyarországot, és ezzel megteremtette az ország pénzügyi szuverenitását és kiszélesítette a gazdasági mozgásterét. Onnantól kezdve azok a gazdasági intézkedések, amelyek során Magyarország vissza tudta vásárolni a földgáztárolókat, amelyeket még a Gyurcsány-kormány privatizált, megteremtették az energetikai függetlenségünket is.
Majd 2015-ben, amikor gátat szabott a kormány az illegális migrációnak, azzal a nemzeti szuverenitásunk védelme mellett az életformánk megőrzését is elérte.
Szintén a szuverenitás megőrzését szolgálta, amikor 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörésekor Magyarország meg tudta őrizni a mozgásterét a béke vonatkozásában, és szomszédos országként nem sodródtunk bele egy háborús kockázatú helyzetbe. A következő lépés az volt, hogy miután a 2022-es választási kampányt követően kiderült, hogy külföldről „guruló dollárokkal” akarták befolyásolni a magyar választások végkimenetelét, a kormány aktív védelmi intézkedéseket vezetett be, többek között létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek a jelentéséről most beszélünk, és amely az említetteken kívül is számos, Magyarország szuverenitását megóvó intézkedést sorol fel.
– Az ukrajnai Majdan-tüntetés mintájára Szerbiában, Szlovákiában is voltak kísérletek a megválasztott politikai vezetés gyengítésére. Ezt végül is Magyarországon eddig sikerült kivédeni? Azzal együtt is kérdezem, hogy szerda este megjelent egy hír, miszerint zajlik olyan szervezkedés, ami úgy tűnik, hogy egy erőszakos budapesti tüntetést készít elő. Ön szerint tartani kell ilyesmitől, egy Euromajdantól Budapesten?
– Azért kell tartani ettől sajnálatos módon, mert a külföldi beavatkozás vonatkozásában jól látható, hogy van egy A és egy B terv. Előbbi arról szól, hogy a Tisza alakít kormányt és a külföldi érdekek megjelenítését rajtuk keresztül tudják megvalósítani. Ha ez nem sikerül, akkor lép életbe a B terv. Ez pedig arról szól, miszerint csalás útján, ne adj’ isten orosz ügynökök befolyásolása miatt nem nyerik meg a magyar választásokat – ezt az érzetet már építik, erről már cikkeztek különböző újságokban.
Az erre való hivatkozással vinnék ki az embereket az utcára, aminek a vége, hogy egy Euromajdant, a belgrádi vagy az újvidéki eseményekhez hasonló erőszakos tüntetéssorozatot robbantsanak ki, amely révén gyakorlatilag meg akarják buktatni a kormányt a demokrácia játékszabályain túlmenő eszközökkel.
– A magyar választásoknak Magyarországon túlmutató tétje is van, akár Ukrajna finanszírozása, akár az Európai Unió jövőjére nézvést?
– Ez jól látható. A választás nyilvánvalóan elsősorban a saját jövőnkről szól, a következő négy évünkről, de itt is azt gondolom, hogy ezen is túlmutatóan már Magyarország 21. századi pozíciójáról is szól, arról, hogy megnyerjük-e ezt a századot az elvesztett 20. század után. Külföld vonatkozásában pedig úgy vélem, a magyar választás alapjaiban fogja meghatározni egyrészt azt, hogy az Európai Unió milyen irányba megy tovább, egyáltalán létezni fog-e a jövőben, másrészt akár hatással lehet a közelgő amerikai félidős választásokra is, mivel az amerikai vezetés – ahogy ez az elmúlt napokban világossá vált – teljes mértékben elköteleződött a magyar kormány mellett. Harmadrészt Ukrajna jövőjét is befolyásolhatják a magyar választási események, hogy folytatódik-e Ukrajna uniós finanszírozása, ezáltal folytatódik-e havi sok ezer ukrán állampolgár teljesen értelmetlen halálba küldése.
– A jelenlegi európai uniós vezetés hosszú vagy akár már közép távon az Európai Egyesült Államok kialakításán dolgozik?
– Ez már régóta látható, igen, Ursula von der Leyenen keresztül már ki is mondják, egységes Európát szeretnének a nemzetek fölszámolásával, a keresztény konzervatív értékek megszüntetésével.
Egy multikulturális, nemzetek nélküli, vallás és hit nélküli Európát akarnak.
A migránsok betelepítésétől kezdve a nemzetállamok jogainak csorbításán keresztül a közös hitelfelvételig ez a munka már évek óta folyik.
– Ha ez megvalósulna, mennyire jutna tér a nemzeti érdekeknek?
– Semennyire. Azzal, ha Magyarországon a mostani választáson egy úgynevezett Európa-párti kormány jutna hatalomra, a nemzeti érdekek képviseletének az erői nagyon jelentősen meggyengülnének Európában.
Vezetőkép: Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója beszédet mond a kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Mûvelődési Házban 2026. március 16-án. Fotó: MTI/Purger Tamás
