A magyar családok biztonsága és pénze a tét most vasárnap

A magyar családtámogatási rendszer hungarikum, amely sokszínű támogatási formáival immáron 16 éve segíti a családokat. Miért egyedülálló, mi a különlegessége, ami miatt még az ellenzéki szavazók támogatását is élvezi? Milyen következménnyel járna, ha esetleges kormányváltás miatt hirtelen megszűnne? A magyar családtámogatási rendszer vívmányairól és hatásairól Fűrész Tündét, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökét kérdeztük.

– Nemrég úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 16 év a családtámogatások aranykorát jelentette. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert sok fiatal családos nem is tapasztalhatta meg, milyen volt, amikor a családpolitika nem volt hangsúlyosan jelen a kormányzati működésben, vagy éppen megszorítások történtek e tekintetben (pl. Bokros csomag). Ezért fontos a kérdés: hogyan változott a szemlélet, mik a legfontosabb változások a 2010 előtti évekhez viszonyítva?

– 2010-től valóban új korszak kezdődött a magyar családok számára, amelyben nemcsak új családtámogatási eszközök jelentek meg, hanem egy átfogó, értékalapú és rendszerszintű szemléletváltás is megvalósult, amelynek nyomán a családpolitika önálló, stratégiai területté vált. A korábbi megközelítéssel ellentétben

a 2010 utáni magyar családpolitika a családokra értékként és erőforrásként tekint,

a támogatásokat pedig nem költségként, hanem társadalmi és gazdasági befektetésként kezeli. A modell egyik fő sajátossága, hogy egyszerre ösztönzi a munkavállalást és a gyermekvállalást: ennek érdekében szorosan összekapcsolja a családpolitikát a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikával, és a dolgozó, gyermeket nevelő szülőket helyezi a középpontba.

Ezzel párhuzamosan a korábbi segélyalapú ellátások helyett a munkához kötött támogatások – például az adókedvezmények – kerülnek előtérbe, amelyek széles körben elérhetők a dolgozó szülők számára. Ezek révén a családos és nagycsaládos életforma társadalmi megítélése jelentősen javult, és sikerült felszámolni azokat a nézeteket is, miszerint a nagycsaládos lét jelentős szegénységi kockázatot hordoz magában, hiszen a gyermekvállalás ma már sokkal inkább gazdasági előnyökkel, mintsem hátrányokkal jár. Jelentős mértékű anyagi támogatásokkal, célzott kedvezményekkel párosul, amelyek érdemben hozzájárulnak a családok anyagi biztonságának erősítéséhez.

– Több lépcsőben történt meg a jelenlegi rendszer kialakítása, amely nagyon sok élethelyzetben próbálja segíteni a családokat, hiszen minden egyes család helyzete más és más, ezáltal a támogatások sokszínűségét is lehet az igényekhez igazítani. Melyek voltak a legnagyobb népszerűségnek örvendő intézkedések, és melyek azok, amelyeket hosszú távon is a legtöbben igénybe vettek?

– A magyar családtámogatási rendszer zászlóshajója a családi adócsökkentés, amelynek eleme a családi adókedvezmény, ami 1 millió családnál hagy több pénzt, idén januártól megduplázott összegeben, valamint az anyák adómentessége, ami jelenleg félmillió anya esetében jelent magasabb nettó jövedelmet.

Korábban az egyik legnépszerűbb elem kétségkívül a 2019-ben bevezetett Babaváró támogatás volt, ami a települések méretétől, elhelyezkedésétől és az ott élők jövedelmi helyzetétől függetlenül az egész országban népszerűvé vált, és közel 300 ezer házaspár családalapítását könnyítette meg.

De ugyanez elmondható az évtized legnagyobb otthonteremtési programjáról, a CSOK-ról is, amelynek segítségével 3059 magyarországi településen több mint 260 ezer család tudott új vagy jobb lakásba költözni. Az otthonteremtési támogatások sorába illeszkedik és szintén töretlen népszerűségnek örvend a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start Program is, amelyet 2025. szeptember 1-je óta közel 30 ezer első lakását vásárló fiatal otthonszerzését segítette.

– Nagyon izgalmas, hogy a KINCS egyik legutóbbi felméréséből az is kiderül, a családtámogatásokat az ellenzéki szavazók is támogatják. Ez milyen arányban van így, illetve mi lehet ennek az oka?

– A KINCS kutatásai alapján valóban az látható, hogy a családok támogatottsága nem pártpolitikai kérdés. Az adatok szerint az ellenzéki szavazók körében is kifejezetten magas az egyetértés arról, hogy a kormánynak gondoskodnia kell a családokról (92 százalék) és meg kell védenie az embereket a negatív gazdasági hatásoktól (ezzel ötből négy kormánykritikus egyetért).

Még akkor is, ha emiatt be kell avatkozni a gazdasági folyamatokba (ezt a kormánykritikusok háromnegyede támogatja). Ennek több oka is van. Egyrészt a családtámogatások közvetlenül és kézzelfogható módon érintik a családokat, így azok hatása politikai hovatartozástól függetlenül megtapasztalható a mindennapokban. Másrészt ezek az intézkedések alapvető társadalmi értékekhez – a család biztonságához, a gyermekvállalás támogatásához – kapcsolódnak, amelyekben széles körű konszenzus van Magyarországon.

– Sokszor elhangzik, hogy ebben a formában a magyar családtámogatási rendszer hungarikum. Mi az, ami kiemeli például az európai de akár a világ többi országának családtámogatási formái közül?

– A magyar családpolitika azért is hungarikum, mert sehol a világon nincs még egy ilyen komplex, rugalmas és célzott támogatási rendszer, mint a mienk, így nemzetközi szinten is mintaként szolgál, működését Dél-Koreától az Egyesült Államokig figyelemmel kísérik. A több mint 30 intézkedés közül

kiemelkedik az édesanyák SZJA-mentessége, amit elsőként és egyetlenként a világon Magyarország vezetett be.

A magyar családi adókedvezmény különlegessége, hogy már a várandósság 91. napjától igényelhető és a járulékokból is érvényesíthető. Szintén egyedülálló a CSED 100, amely révén a kismamák a csecsemőgondozási időszakban már több juttatást kapnak, mint a korábbi munkavégzésük során. Emellett a Babaváró támogatás és a CSOK-tól az Otthon Start Programig, az otthonteremtési programok teljes rendszere magyar innováció. De meghatározó szerepet töltenek be a gyermekjóléti intézkedések is – például az ingyenes tankönyvek, a 14 év alattiak díjmentes közlekedése vagy az Erzsébet-táborok –, amelyek jelentős anyagi terheket vesznek le a szülők válláról.

– Hogyan hatott ez a fajta családtámogatási rendszer a magyar népességfogyásra, lakosság közérzetére vagy a gazdaság működésére?

– Magyarország az elmúlt másfél évtizedben jelentős előrelépést tett a családok támogatása és a lakosság életszínvonalának javítása terén, sőt az elmúlt 16 évben bevezetett intézkedések

a gyermekvállaláshoz kapcsolódó legtöbb mutatót is kedvezően befolyásolták.

Az elmúlt 16 év egyik jelentős eredménye, hogy uniós szinten hazánkban nőtt legnagyobb mértékben a házasságkötési kedv és a honos népesség körében a migrációs hatástól megtisztított gyermekvállalási kedv is, amelynek eredményeként mintegy 200 ezerrel több gyermek született annál, mintha a termékenységi arányszám a 2011-es, történelmi mélypontot jelentő 1,23-as szinten maradt volna.

A foglalkoztatás bővülése és a bölcsődei fejlesztések nyomán

több kisgyermekes édesanya dolgozik, több, mint háromszorosára nőtt a gyermeket nevelő családokban az egy főre jutó jövedelem, miközben a családok vagyona 2014 és 2023 között megháromszorozódott, a szegénységi kockázat pedig 35-ről 20 százalékra csökkent.

A magyarok többsége ráadásul a coviddal, háborúval, energiaválsággal és gazdasági nehézségekkel terhelt időszak ellenére is pozitív változásokat tapasztalt saját és családja életében. A KINCS felmérése szerint tízből heten az elmúlt tíz évben előre tudtak lépni, például új lakást vettek, felújították otthonukat vagy autót vásároltak. Különösen magas volt ez az arány a gyermekesek körében, akik a legfőbb nyertesei az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek. A kedvező változásokat a lakosság közérzete is tükrözi:

2015 és 2025 között nőtt az élettel és az anyagi helyzettel való elégedettség, a magyarok élettel való elégedettsége 6,1-ről 7,5-re nőtt.

– Mi történne, ha ezek a támogatások egyik pillanatról a másikra megszűnnének?

– Először is, ha a békepárti kormány helyére egy olyan kormány jönne, ami hajlandó a háborút és Ukrajnát támogatni, akkor az véget vetne Magyarország békéjének, a magyar családok fizikai és anyagi biztonságának. A háborúpárti kormányok mindent veszélyeztetnek, Németországban már megkapták a katonai besorozást a 18 év feletti fiatalok.

Most a magyar családok biztonsága és pénze a tét.

Egy esetleges kormányváltás nyomán a családtámogatások is megszűnnének vagy érdemben átalakulnának, ami azonnali és jelentős jövedelemcsökkenést, komoly megszorításokat, adóemeléseket és rezsiemelést okozna a családoknak, a középosztály terhei is számottevően megnövekednének. A kiszivárgott tervek, a rendelkezésre álló nyilatkozatok és információk alapján fennáll a veszélye, hogy a Tisza Párt megszüntetné az anyák adómentességét – amelyet korábban eszement ötletnek és fenntarthatatlannak neveztek –, eltörölné a Nők 40 programot, ami szerintük őrültség, továbbá átalakítaná vagy kivezetné a családi adózást, amiről azt mondták, hogy igazságtalan.

Csak a tiszás energiaterv havi 100 ezer forintos terhet tenne átlagosan a családokra, háromszorosára nőne a rezsi és 1000 forint fölé emelkedne a benzinár. Ha a lakhatás területén a szociális bérlakás-program kerülne előtérbe, ahogy a programjukban hangsúlyozták, az a legnépszerűbb otthonteremtési támogatások megszüntetését eredményezheti. Emellett felvetették azt is, hogy a tankönyvellátásban ismét a piaci viszonyokat érvényesítenék, ami az ingyenes tankönyvellátás megszűnését jelentené. Ezek alapján nem meglepő, hogy sokan a 30 évvel ezelőtti Bokros-csomag rémképének visszatérésétől tartanak.

Vezetőkép: Fűrész Tünde. Forrás: KINCS