Így lehet dollármilliárdokat keresni az iráni háborún

Alighanem az úgy van, hogy ha egy háborún nem lehetne keresni, akkor az ki sem törne.

Akiknek biztosan jó üzlet minden háború, azok:

• a fegyver- és haditechnikai ipar (lőszerek, rakéták, páncélosok, drónok, robbanóanyag-gyártás, kommunikációs rendszerek, stb.)
• kiberbiztonság/kiberhadviselés eszközei (hírszerzési és adatfeldolgozó rendszerek, műholdas szolgáltatások, térinformatika, logisztikai optimalizálás)
• szállítás és raktározás: tengeri, légi, szárazföldi ellátási láncok
• újjáépítés (ha a konfliktus véget ér, vagy „átmeneti stabilizáció” van): építőipar, anyagbeszállítók, géppark stb., stb., és még sorolhatnánk.

Az iráni háborún egyelőre Kína és Oroszország keresett a legtöbbet. De sok vállalat és magánszemély is profitált a káoszból azzal, hogy a piacokra vagy azok ellen fogadott, a valutáktól, kriptóktól, részvényektől és kötvényektől kezdve az aranyon, gázon, olajon keresztül más árucikkekig bezárólag.

Március közepén Warren Buffet 96 éves milliárdos nagy tételben fogadott az Occidental Petroleum árfolyamának emelkedésére, és a háborús olajár emelkedésén több mint 2 milliárdot keresett. Több beszámoló jelent meg olyan előrejelző oldalakról, mint a (Magyarországon betiltott) Polymarket, amelyen az iráni háborúhoz kapcsolódó fejleményekre is fogadni lehet. Sokan jól időzített fogadást tettek az amerikai vagy izraeli csapásokra, Khamenei eltávolítására, vagy az éppen most életbe lépő tűzszünetre.

Egy kereskedő 93 százalékos nyerési arányt ért el öt számjegyű fogadásokkal, egy „Magamyman” nevű kereskedő egyedül pedig 553 000 dollárt keresett egyetlen fogadáson azzal, hogy Khamenei elveszíti a hatalmát. Ugyanezzel a fogadással, hatan összesen 2 millió dollárt zsebeltek be.

Egyes sajtójelentések szerint néhány játékos valószínűleg szivárogtatott információkat kapott az amerikai hadseregtől vagy a Fehér Háztól, de ezeket a feltételezéseket egyelőre nem sikerült igazolni. Ám tény, hogy az Iránhoz kapcsolódó fogadások több száz millió dollárban születtek.

Rengeteg magánszemély és vállalat gazdagodott meg a Brent/WTI nyersolaj határidős értékeit jól megtippelve. Azok, akik rövid pozíciókkal rendelkeztek, jelentősen profitáltak az olajárak visszaeséséből. Eközben az olaj nagyvállalatok és a nem öbölmenti termelők, mint Oroszország, rengeteget profitáltak a Brent nyersolaj árának emelkedéséből.

A részvényekkel kereskedők már eddig is jól jártak. Olyan védelmi cégek, mint a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és az RTX részvényei megugrottak, az izraeli Elbit Systems részvényei 65 százalékkal is emelkedtek.

Franciaország és több európai központi bank profitált az arany újrapozicionálásából a háború közepette. Az elmúlt napokban a Banque de France visszavonta az utolsó 129 tonna aranyát a New York-i Fedtől, oly módon, hogy azt csúcsárakon értékesítette, majd Európában vásárolt magasabb minőségű aranyat. Ez mintegy 15 milliárd dollár tőkenyereséghez vezetett. (A németek egyelőre nem lépték meg ugyanezt.)

A Polymarket fogadások kripto finanszírozású és anonim jellegűek, lehetővé téve a bennfentes profitot. Irán kifejezetten elfogadott kripto érméket a hormuzi vámokhoz, a Bitcoin pedig részben biztonságos menedékként jelent meg, a  tűzszüneti remények miatt volt úgy, hogy az értéke 70 000 dollárig emelkedett.

Az talán soha nem derül ki, hogy az iráni háborúból eddig hányan és mennyit nyertek, de még egy konzervatív becslés szerint is, ez meghaladja a 30 milliárd dollárt valutákban, aranyban, olajban, fémekben, kriptókban, részvényekben, kötvényekben és fogadásokban.

Vezetőkép forrása: Freepik.com