Mongrovejói Szent Turibiusz és Oriol Szent József
Nagyböjti üzenet az igazságosságról és irgalomról
Ma, 2026. március 23-án, nagyböjt 5. hetének hétfőjén a katolikus egyház választható emléknapján Mongrovejói Szent Turibiuszt ünnepli – a limai érseket, aki gyalogosan járta be Dél-Amerikát, hogy az elnyomott indiánokat védje. Mellette Oriol Szent József, a katalán hitvalló, a szegények irgalmas barátja.
Két szent, két kontinens, egy üzenet: nagyböjtben az igazságosság és a szeretet tettei számítanak igazán – az elesettek védelme és a szegények iránti irgalom nem opcionális, hanem evangéliumi kötelesség. Ismerje meg őket közelebbről!
Oriol Szent József
A katolikus naptárban március 23-án – a nagyböjti időszakban – hagyományosan Oriol Szent Józsefet (Josep Oriol) is megemlítik, különösen a spanyol és katalán hagyományokban. Ő egy 17–18. századi hitvalló, akinek élete a szegények iránti irgalom és a mély ima példája.
Oriol 1650-ben született Barcelona közelében, egyszerű családban. Fiatal korától fogva aszketikus életet élt: gyakran böjtölt, éjszakákat imádkozással töltött, és papként a szegényeknek szentelte magát. Nem lett püspök vagy nagy egyházi méltóság, hanem plébánosként és gyóntatóként szolgált, főleg Barcelonában.
Híres volt arról, hogy a gyónásnál nem csak a bűnöket hallgatta meg, hanem a szegények anyagi gondjait is megoldotta: gyakran adta oda saját ruháját, ételét, vagy gyűjtött nekik alamizsnát. Csodákat tulajdonítottak neki: betegek gyógyultak meg imájára, és állítólag prófétai ajándéka is volt. Egyszerűsége és alázata miatt „Barcelona kis virágának” nevezték.
1702. március 23-án halt meg, éppen ezért ez az emléknapja. 1909-ben X. Piusz pápa boldoggá, majd később szentté avatta. Ünnepe különösen Spanyolországban és Latin-Amerikában kedvelt, ahol a szegények védőszentjeként tisztelik.
Üzenete nagyböjtben különösen időszerű: a böjt és ima nem öncélú, hanem a szeretet tetteiben valósul meg – segíteni a rászorulókon.
Mongrovejói Szent Turibiusz püspök
Turibiusz 1538-ban született Spanyolországban, Mayorga közelében, jómódú nemesi családban. Jogot tanult Salamancában és Valladolidban, majd a spanyol inkvizíció hivatalnokaként dolgozott, később Granada kormányzója lett. A királyi udvarban nagy megbecsülést szerzett, mégis meglepetésként érte, amikor 1579-ben III. Gergely pápa limai érsekké nevezte ki – akkor még nem volt pappá szentelve!
Dél-Amerikába érkezve azonnal szembesült a gyarmatosítás sötét oldalával: az indiánok kizsákmányolása, a korrupt hivatalnokok és a rabszolgakereskedelem. Turibiusz nem tétlenkedett: három nagy egyházmegyei zsinatot hívott össze (1582–1583, 1586, 1587), amelyek a Trentói Zsinat szellemében reformálták a helyi egyházat. Harcolt az indiánok jogaiért, tiltotta a rabszolgakereskedelmet az egyházmegyében, iskolákat és kórházakat alapított, és gyalogosan bejárta hatalmas egyházmegyéjét (több mint 1200 km-t tett meg hegyvidéki utakon, hogy eljusson a legeldugottabb indián falvakba is).
Az indiánok „atyjának” nevezték, mert védte őket a spanyol encomienda-rendszer ellen, és saját zsebéből segítette a szegényeket. Egyszerű, aszketikus életet élt: gyakran böjtölt, imádkozott, és soha nem gyűjtött vagyont. 1606. március 23-án halt meg Trujillo városában, miközben éppen bérmálási úton volt – éppen ezért ünneplik ezen a napon.
1726-ban XIII. Benedek pápa szentté avatta. Peru és a latin-amerikai püspöki konferencia védőszentje. Üzenete ma is aktuális: az igazságosság és az elesettek védelme az evangélium része, nem opcionális extra.
Vezetőkép: Mongrovejói Szent Turibiusz
