Vörös Győző ókorkutató lett a Pápai Régészeti Akadémia ötödik magyar tagja
A Pápai Régészeti Akadémia január 26-án tagjai közé választotta Vörös Győző ókorkutató professzort, akit Ferenc pápa 2022-ben Pápai Aranyéremmel tüntetett ki – számolt be róla közösségi oldalán a Szentszéki Sajtószolgálat. „Négy nagynevű előd után ismét van tehát magyar tagja a Pápai Régészeti Akadémiának. Csodálatos érzés, hogy halálomig tagja lehetek ennek a vatikáni tudományos testületnek, amely az ókori és középkori, valamint a művészettörténeti kutatások római fellegvára” – mondta a kutató.
Kinevezéséről Vörös Győző professzor így nyilatkozott: A reneszánsz kori előzményeket követően, jelen formájában 1810-ben újraalapított vatikáni Pápai Régészeti Akadémia ötödik magyar tagja lehetek: Fraknói Vilmos (1843-1924) püspök-történész, Récsey Viktor (1858-1908) pannonhalmi bencés-régész, Alföldi András (1895-1981) princetoni klasszika-archeológus és Alföldy Géza (1935-2011) heidelbergi klasszika-filológus intézetigazgató professzorokat követően. Mint ahogyan az a földi életutak évszámaiból látható, 15 év után újra magyar tagja lett a Pápai Régészeti Akadémiának. Csodálatos érzés, hogy halálomig tagja lehetek ennek a vatikáni tudományos testületnek, amely az ókori és középkori, valamint a művészettörténeti kutatások római fellegvára.
Hálát adok a Gondviselő Jóistennek, hogy szeretett egyházam és hazám fontosnak tartja a szentföldi régészeti missziómat, amelyhez a kezdetektől minden segítséget megkaphattam tőlük. A Holt-tenger keleti partján folyó magyar régészeti feltárások és műemléki helyreállítások tudományos publikációit a vatikáni tulajdonú és milánói székhelyű Edizioni Terra Santa kiadó monumentális kötetekben tette közzé. Anyaintézményem, a Magyar Művészeti Akadémia pedig magyar és angol nyelvű művészeti szakmonográfiákat jelentetett meg 2021-ben és 2022-ben „Machaerus” címmel. A 18. éve folyó szentföldi ásatásaim legfőbb támogatói a kezdetektől a velem együtt Jeruzsálemben élő drága Feleségem és szeretett Gyermekeink voltak. A Machaerus heródesi királyi városának, illetve ókori műemlékegyüttesének romokból történt régészeti feltárási eredményei egy történelmileg hiteles evangéliumi helyszínnel és gyönyörű zarándokcélponttal gazdagították a Szentföldet. Az ókori történetírók, Josephus Flavius és Eusebius tanúsága szerint a transzjordániai Machaerus az a történelmi, hiteles evangéliumi helyszín, ahol Heródes Antipasz tetrarcha végzetes születésnapja történt, amely erődített város citadellájának a királyi palotájában Salome hercegnő táncolt, és ahol Keresztelő Szent Jánost bebörtönözték és lefejezték. A szentföldi magyar ásatások jelenleg is nagy erőkkel folynak, a legutóbbi ásatási szezon 2026. január 15-én ért véget.
A 216 éves Római Régészeti Akadémia története
Az 1810-ben alapított Római Régészeti Akadémia elődjei a XIV. Benedek által 1740-ben alapított Római Régiségek Akadémiája, valamint a Pomponio Leto által a 15. században létrehozott Római Akadémia. VIII. Pius pápa engedményével 1829-ben kapta meg a Pápai Régészeti Akadémia címet.
Az Akadémia célja a régészet és az ókori és középkori művészettörténet tanulmányozásának előmozdítása. Különös hangsúlyt fektet a Szentszékhez tartozó régészeti és művészeti emlékek illusztrálására. Tudományos kommunikáció, konferenciák, kiadványok, versenyek és a kutatás és tanulmányok minden más formája révén elősegíti a tudás bővítését és a kultúra fejlesztését. Az Akadémia védnöke a bíboros államtitkár, és 140 tagból áll, köztük 20 tiszteletbeli, 40 teljes jogú és 80 levelező tagból. Az elnök a Pápai Akadémiák Koordinációs Tanácsának tagja.
1833-ban, amikor javaslatot tettek Raffaello sírjának eltávolítására a Pantheonból, az Akadémia XVI. Gergely pápához fordult, aki helyt adott az Akadémia kérésének és Raffaello sírja maradt tovább, ahol most is található a Pantheonban, vagyis a Vértanúk Szűz Máriája kerektemplomban. Az Akadémia első nagy római tudományos munkája a Capitoliumon található Tabularium, régi császárkori okmánytár restaurálása volt. Székhelye sokszor változott, kezdve a Capitóliumtól egészen a Cancelleria palotájáig, ahol 2008-ig székelt, amikor is a Szent Péter térre vezető Via della Concilizione 5. száma alá költözött, a Vatikáni Rádió épületével éppen párhuzamosan, csak a másik oldalon. Az Akadémia jeles elnökei közt megemlítjük Antonio Canova világhírű szobrászt (1811-1817) illetve legnagyobb alakját Giovanni Battista De Rossi professzort, aki 1871-től egészen 1894-ig állt az intézmény élén.
Vezetőkép forrása: Facebook/Vatican News
