Akié a Citadella, azé az ország – ez a Gellért-hegyen tavasszal nyíló történelmi kiállítás alapgondolata
Hamarosan látogatható a Gellért-hegy tetején lévő, megújult Citadella, amelynek már az új honlapja is működik. A Citadella átfogó fejlesztésének eredményeként a zöldfelület másfélszeresére, mintegy 20 ezer négyzetméterre nőtt, az erődfalon belül pedig egy új, több mint 6 ezer négyzetméteres közpark jött létre. A Citadella park mindenki számára nyitott és szabadon bejárható lesz – olvasható az említett weboldalon.
Mint írják, a megújult Citadella egyik legizgalmasabb újdonsága A Szabadság Bástyája című kiállítás. A nyugati ágyútoronyban kialakított, több mint 1700 négyzetméteres tárlat a magyar szabadságért folytatott küzdelmeket mutatja be.
A tárlat alapgondolata az, hogy aki a hegyet birtokolta, az az ország fölött is hatalmat gyakorolt
– emelik ki a leírásban.
A Gellért-hegy mindig is ezt szimbolizálta, hiszen különböző történelmi korokban különféle épületek, jelek és jelképek kerültek a tetejére. Hol kereszt, hol dzsámi, később Habsburg-erőd, majd szovjet emlékmű jelezte, ki kívánta irányítani az országot. A tárlat ezt a térbeli és jelképes örökséget használja, és a hegy történetén keresztül vezeti végig a látogatót a magyar történelem korszakain – teszik hozzá.
A Vasárnap.hu is ottjárt a Citadella történetét bemutató, február 20-án nyílt tablókiállítás megnyitóján, amely a Várkert Bazárban tekinthető meg.
Ezen Kiss Henrietta, a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértője beszélt a beruházás részeként megtörtént régészeti feltárásról is.
A Citadella udvarán komoly leletegyüttes került elő. Ez a leletegyüttes gyakorlatilag azt bizonyítja, hogy a hegy és a terület évezredek óta használt és lakott
– mondta.
„Kiemelném az itt megtalált kelta kori részleteket, valamint római kori antoninianust, egy 3. századból származó ezüst veretet. Találtak az oszmán-török időszakból pipákat, érméket és kerámiatöredékeket is” – részletezte.
Nem régészeti korú leleteket is felleltek, így az egykori csillagvizsgáló, a Csillagda romjait, illetve egy, az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában készült ágyútalpat is.
Az ágyút a századforduló idején vihették el, de talpa nagy mérete és nagy tömege miatt a Citadellán maradt.
„A fejlesztés részeként újjászületett a Szabadság-szobor is”
– mondta Kiss Henrietta,.
Közel 150 darabból álló bronztáblából épül fel maga ez a nőalak. Ezeket a táblákat a restaurálás során megtisztították a rájuk rakódó korrózióktól, és kicserélték azt a közel 3000 csavart, amely összetartja ezeket a táblákat. Erre az alap belsejében volt lehetőség, egy szerelőablakon keresztül másztak be a nőalak belsejébe, és végezték el ezt a munkálatot – ismertette. 
Vezetőkép: Kiss Henrietta, a Várkapitányság kiemelt tartalomfejlesztési szakértője. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
