Február 6.: Szent Dorottya vértanú emléknapja
Február 6-a a hagyományos magyar naptárakban tovább él Szent Dorottya szűz és vértanú emléke.
A régebbi magyar katolikus hagyományban február 6-át Szent Dorottya (Dorothea) napjaként is emlegetik. A kappadókiai szűz vértanú a 4. század elején, Diocletianus üldözése alatt halt mártírhalált Cezareában. Legendája szerint a kivégzése előtt egy pogány ügyvéd, Theophilus gúnyolódva kérte tőle: „Küldj almát és rózsát a paradicsomból!” – mire halála után egy angyal kosarat hozott neki tele virággal és gyümölccsel, ami hitre térítette a csúfolkodót.
Dorottya a kertészek, virágárusok, menyasszonyok és serfőzők védőszentje. Névnapja ma is sok helyen él, különösen azoknál, akik a természet szépségét a hithez kötik.
A római általános naptárban Dorottya nem kötelező emléknap (optional memoria), de helyi naptárakban, népi hagyományokban és sok magyar plébánián megemlítik.
Legendája szerint a szép, okos, alázatos leányt Sapritius, Diocletianus császár megbízottja bálványáldozatra szólította föl, amire Dorottya (csigára akasztva is) keresztény hitvallással válaszolt. Sapritius a hitehagyott Krisztára és Kallisztára bízta, hogy tántorítsák el hitétől, ő azonban visszatérítette mindkettőjüket, ezért Dorottya jelenlétében elégették őket, őt pedig megkínozták. Amikor a vesztőhelyre vitték, találkozott Teofillal, aki csúfolódva almát és rózsát kért tőle a túlvilágról. A kivégzés előtt imádkozó Dorottyának megjelent egy gyermek, kosarában almákkal és rózsákkal. Dorottya ezeket elküldte Teofilnak, aki az ajándék hatására megtért.
A kertészek, serfőzők, virágárusnők védőszentje. Fiatal nőként, gyakran koronával ábrázolják.
Attribútumai: rózsák, rózsagirland, virágok, ritkábban alma vagy más gyümölcs, angyal, kard, korona, pávatoll (mert az ostorozást pávatollal való simogatásnak érezte). Sokszor mellette ábrázolják a virágot vagy almát hozó gyermeket, aki némelykor keresztes dicsfényt visel, tehát a kis Jézussal azonos. Késő kk. népszerűségének köszönhetően bekerült a tizennégy segítőszent közé, és a szárnyas oltárokon gyakran együtt látjuk Borbálával, Margittal és Katalinnal (Virgines Capitales). Egyik legrészletesebb képciklusa (1420 k.) a lőcsei tp. hajójának 20 jelenetből álló falképe.
A hagyományban csak emlékeivel találkozunk időjósló regulák s a barokk időkből származó Dorottya-játékok formájában.
