Szent Ágnes élete és vértanúsága

Január 21-én, a katolikus egyházi naptár szerint Szent Ágnes (latinul: Agnes Romana), szűz és vértanú kötelező emléknapját ünnepeljük. Ez az egyik legrégebbi és legnépszerűbb szent ünnep a római naptárban, piros liturgikus színnel.

Szent Ágnes Rómában született körülbelül 290–293 körül, gazdag keresztény családban. A hagyomány szerint mindössze 12–13 éves lehetett, amikor Diocletianus császár üldözései idején (kb. 304-ben) vértanú lett.

A legelterjedtebb legenda szerint Ágnes rendkívül szép kislány volt, aki már gyermekkorában elhatározta, hogy szüzességét Krisztusnak ajánlja fel, és egyetlen Jegyesének Őt tekinti. Amikor egy előkelő római ifjú (a prefektus fia vagy egy másik nemes) feleségül akarta venni, Ágnes határozottan visszautasította, mondván: „Krisztus már az én Jegyesem, Őt szeretem, Neki vagyok eljegyezve.”

A visszautasított kérő bosszúból feljelentette keresztény hitét a hatóságoknál. Ágnest először nyilvános megszégyenítésre ítélték: egy bordélyházba vitték, ahol azonban csodás módon érintetlen maradt – a legenda szerint haja csodálatosan megnőtt, és testét befedte, vagy angyal védte meg. Végül a kegyetlen ítélet szerint karddal vagy kardvágással végezték ki, valószínűleg lefejezéssel vagy nyakba szúrással. Halála napja: 304. január 21.

Szent Ambrus (†397) így ír róla beszédeiben: „Szűznek van születésnapja; érintetlenségét kövessük! Vértanú mennyei születésnapja van, áldozatot ajánljunk fel!”

Liturgikus jelentősége és tisztelete

• Ünnepe már a 4. században ismert és nagyon gyorsan elterjedt.
• Nevét a római kánonba (Eucharisztikus ima I.) is beiktatták a szentek listájába.
• Rómában két híres bazilika viseli a nevét:
  • Sant’Agnese fuori le Mura (a Via Nomentana melletti temetkezési helye felett épült),
  • Sant’Agnese in Agone (a Piazza Navona-n).
• Ünnepén hagyományosan két bárányt áldanak meg a pápai szertartáson a Sant’Agnese fuori le Mura bazilikában. A bárányok gyapjából szőtt palliumot (a metropoliták jelvényét) nagycsütörtökön a pápa személyesen adja át az új érsekeknek. (A bárány motívum a nevéből is ered: latinul agnus = bárány.)

Ábrázolása

Szent Ágnest leggyakrabban ábrázolják:

• fiatal lánnyal,
• báránnyal az ölében vagy mellette (szüzesség és ártatlanság jelképe),
• pálmaággal (vértanúság jelképe),
• néha liliommal vagy karddal.

Mai üzenete

Szent Ágnes a hit és a szüzesség bátor tanúja, különösen a fiatalok számára példakép. Mutatja, hogy a Krisztus iránti szeretet erősebb minden földi vonzalomnál, fenyegetésnél és szenvedésnél. Ünnepe emlékeztet arra, hogy a tisztaság és a hűség Istenhez a legértékesebb kincs, amit a világ sem vehet el.

„Krisztus az én Jegyesem – Neki adtam szívemet, Neki tartogatom magam.” (Szent Ágnes szavai a hagyomány szerint)