Nyikos László: A Fidesz-KDNP egyik legfontosabb intézkedése az önkormányzatok adósságának rendezése volt

A KDNP-ben is az alulról építkezés elvét követjük: minél több polgármester véleményét meg tudjuk hallgatni, a végeredmény annál kiválóbb lehet. Az ország tájegységei, gazdasági régiói, társadalmi berendezkedései eltérőek, mindenhol egy kicsit más megoldást kell majd alkalmazni ahhoz, hogy a végeredmény siker legyen, ezért is gondolom azt, hogy helyes a miniszterelnök azon elképzelése, hogy az önkormányzati vezetők bevonásával kerüljenek az új irányok meghatározásra – mondta Nyikos László, Polgárdi polgármestere, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Fejér Vármegyei Szervezetének elnöke a Vasárnap.hu-nak, akit a hétfői Országos Önkormányzati Fórum után, annak tanulságairól, illetve az önkormányzatok közötti együttműködés újragondolásáról kérdeztünk.

– Az országgyűlési választást az önkormányzati vezetőknek kell megnyerniük, ezt mondta Orbán Viktor hétfőn az Országos Önkormányzati Fórumon. KDNP-s vármegyei vezetőként, polgármesterként milyen érzésekkel tért haza a rendezvényről Polgárdiba?

– Jóleső érzés az, amikor az ország miniszterelnöke azt mondja, számít a magyar önkormányzatokra, illetve azt is hozzátette, hogy mi is számíthatunk a kormányra.

Településvezetőként tudom, hogy az emberekkel a legközelebbi kapcsolatban az önkormányzatok állnak. A polgármester és a képviselők a legfontosabb kapcsolat az emberek és az államigazgatás között.

Hozzánk fordulnak függetlenül attól, hogy mi a probléma eredete, tehát nem kizárólag csak az önkormányzatokat érintő kérdésekben, hanem akkor is, ha a postával, bankkal, közlekedéssel vagy közművekkel van problémájuk. Emellett rengeteg véleménnyel és építő gondolattal találkozunk a munkánk során. A kollégák, az önkormányzati vezetők felkészültek, hozzáértően teszik a dolgukat. Tudjuk a feladatunkat, és azt gondolom, hogy sikerrel el is tudjuk végezni. A hangsúly nálunk továbbra is a közvetlen kapcsolaton és az emberekkel való párbeszéden van.

– Milyen változást hozott Polgárdi életében a Fidesz-KDNP kormányra kerülése 2010-ben? Ön is éppen azóta vezeti a települést.

– A Fidesz-KDNP egyik legfontosabb intézkedése rögtön a kormányzása első éveiben az adósságrendezés volt. Polgárdi is hatalmas mértékű adósságot görgetett maga előtt, amit a korábbi önkormányzati vezetés hagyott örökül. Miniszterelnök úr a felszólalásában még azt is kiemelte, hogy sok település devizában adósodott el. Polgárdiban is pont ez volt a helyzet, mivel a település korábbi vezetése svájci frank alapú kötvénykibocsátást hajtott végre, ami idővel kezelhetetlenre duzzadó adósságállományt eredményezett. Amíg nem történt meg a konszolidáció, az önkormányzati munka a túlélésért való küzdelemben merült ki. Ám onnantól kezdve mindenki tiszta lappal indult, és azokon a településeken, ahol jól sáfárkodtak a kormányzat által biztosított lehetőségekkel, komoly eredmények születtek. Polgárdi egy 2 évvel ezelőtti felmérés szerint az 5. legjobban fejlődő kisváros volt – az 5-10 ezres lakosú települések kategóriában – az országban, ami jól mutatja, hogy meg tudtuk ragadni a lehetőségeket. Számtalan fejlesztést hajtottunk végre ebben az időszakban. Példaként emelném ki, hogy rengeteg új út, játszótér és sportolási lehetőség létesült, új városházát, iskolát és óvodát építettünk, két évtized után újraindítottuk a bölcsődei ellátást is. A családok megerősítésében – ami egy nagyon fontos kereszténydemokrata irányelv – Polgárdinak komoly eredményei vannak, amire nagyon büszkék vagyunk. Miniszterelnök úr arról is beszélt, hogy a magyar ember az elért eredményekkel úgy van, hogy azok már a zsákban vannak, és mindig az új dolgokra koncentrálunk. Én alapjában véve fejlődéspárti vagyok, akkor érzem jól magam, ha folyamatosan van mit tennem, de azt is megtanultam, hogy néha meg kell állni és meg kell nézni, hogy honnan hova jutottunk.

– A hétfői fórumon a kormányfő beszélt az értékes magyar településszerkezetről is, arról, hogy kisebb településeken, falvakban is élnek emberek. Egy Polgárdi méretű, 5-10 ezres városnak milyen szerepe lehet abban, hogy a mostani településszerkezet fennmaradhasson?

– Az a lényeg, hogy a szolgáltatásokat arányosan osszuk el, mindenki igényének megfelelően, illetve minden elérhető távolságban legyen. Vegyük például a tanuszoda programot! Mi nagyon bízunk benne, hogy egyszer lesz lehetőségünk építeni egyet, de az is nyilvánvaló, hogy felesleges lenne minden településen egy létesítményt felhúzni.

Nem az a cél, hogy mindenkinek legyen saját uszodája, a cél az, hogy költséghatékonyan fenn tudjunk tartani egy olyan térségi rendszert, ahol minden gyermek meg tud tanulni úszni. Nem az a cél, hogy javakat halmozzunk fel, hanem az, hogy egy fenntartható és arányos rendszert alakítsunk ki térségi szinten.

Polgárdi azt teheti, hogy segít az elérni kívánt szolgáltatások megteremtésében, a feladatok összehangolásában. Már több alkalommal kinyilvánítottam polgármester kollégáim felé, hogy Polgárdi vezetése nem ragaszkodik ahhoz, hogy minden új dolog a városban létesüljön. Beszéljük meg, és átgondoltan alakítsuk ki azokat a működő méretű közösségeket, amelyek elérhető távolságba hozzák azokat a szolgáltatásokat, ami a minőségi és biztonságot nyújtó életvitelhez szükségesek. Nyitottak vagyunk a térségi szemlélet befogadására, a szomszédokkal való együttgondolkodásra, ez a Versenyképes Járások Program által már részben el is kezdődött.

– A fórumon az önkormányzati rendszer megújításának szükségességéről is szó volt. Az egymáshoz közel lévő települések még erőteljesebb összefogása lehet a válasz a felmerülő kérdésekre?

– A kiindulási pont mindig az állampolgárok biztonsága, kényelme és az élhető településszerkezet kialakítása és fenntartása. Erre most is törekszik a kormány, nemrég éppen Vas vármegyéből jöttek a hírek, hogy több buszjárat is elindult annak érdekében, hogy a kisebb települések becsatlakozzanak a járási székhely életébe. A bejelentéskor kiemelték, hogy ezek nem feltétlenül gazdaságos, hanem szükséges lépések – azért, hogy az állampolgárok közlekedése biztosított legyen a járásszékhely irányába.

Az elmúlt 15 év nagyon sok új dolgot hozott, és az állampolgárok elvárásai is megváltoztak a helyben elérhető szolgáltatások vonatkozásában. A változás szükségszerűsége nem vitatható, ám felelősségünk van abban, hogy egy olyan berendezkedést hozzunk létre, amely eredményesebben reagál a lakossági elvárásokra, hatékonyabban képes kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket a választók támasztanak az önkormányzatok felé, mert ebben a tekintetben sokunknak van még lemaradása.

Hangsúlyoznám a vármegyei önkormányzatok területfejlesztési szerepének fontosságát: a vármegyei önkormányzatoknál jelenleg óriási tudás és szakértelem van. Egy vármegyei elnökkel nagyszerűen lehet együttműködni a térségi fejlesztések vonatkozásában. Az elmúlt időszak kiemelt sikereként aposztrofálnám, hogy vármegyei szinten sokkal többet találkozunk, sokkal többet beszélünk, ezért sokkal jobban ismerjük egymás gondjait és lehetőségeit. A kormányzat részéről helyes lépés volt, hogy a térségi fejlesztéseket elsősorban vármegyei koordinációban kívánta végrehajtani. A KDNP-ben is a szubszidiaritás, az alulról építkezés elvét követjük: minél több polgármester véleményét meg tudjuk hallgatni, a végeredmény annál kiválóbb lehet. Az ország tájegységei, gazdasági régiói, társadalmi berendezkedései eltérőek, mindenhol egy kicsit más megoldást kell majd alkalmazni ahhoz, hogy a végeredmény siker legyen, ezért is gondolom azt, hogy helyes a miniszterelnök azon elképzelése, hogy az önkormányzati vezetők bevonásával kerüljenek az új irányok meghatározásra. Ő is kihangsúlyozta, hogy a kisrégiós problémákat helyben tudják a leghatékonyabban orvosolni, továbbá arra kell törekednünk, hogy tartós megoldások szülessenek, ne csupán tiszavirág életű beavatkozások.

– Arról is említés esett a fórumon, hogy a Fidesz-KDNP sokkal inkább beágyazottabb vidéken, mint bármelyik másik politikai erő. Mire számíthat a vidék, ha nem a Fidesz-KDNP győz – tekintve például azt, hogy a 2010-re felhalmozódott 1400 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállomány egy 8 éves baloldali kormányzás alatt történt meg?

– A választások tétje messze túlmutat az önkormányzatiságon, hiszen a háborús hangulat teljesen eluralkodott Európában.

Az Európai Unió meghatározó vezetői elkötelezettek a fegyverkezés, a problémák erővel történő rendezése mellett, és nem nagyon hallunk a békéről forgatókönyveket. Ki merem mondani, hogy már jelenleg is fizetjük a háború árát, hiszen nem nézik jó szemmel Brüsszelből azt, hogy Magyarország a béke pártján van, és külön utat próbál járni.

Megdöbbentő volt az a statisztika, amit miniszterelnök úr mondott, hogy hetente – az ukránok és az oroszok részéről együttesen – 9000 ember veszíti életét, vagy válik hadirokkanttá ebben a hadakozásban. Azt kell megérteni, hogy miközben az Európai Unió vezető politikusai terveket szövögetnek, aktívan fegyverkeznek és politikai erőfitogtatást művelnek, azalatt minden nap emberéletek vesznek oda.

Aki tiszteli a teremtett világ értékeit, védi és óvja az emberi életet, az nem csatlakozhat ehhez a háborús gondolkodásmódhoz.

Brüsszel már eddig is százmilliárdokat költött a háborúra, most az újabb 90 milliárd euróval szeretné két évig konzerválni ezt a tarthatatlan helyzetet, miszerint emberéletek százai vesznek oda naponta a fronton. Ráadásul ez a pénz most valahonnan hiányzik. Ez a temérdek pénz mehetett volna jóléti kiadásokra vagy gazdaságélénkítésre is, amely intézkedések hosszú távon támogathatták volna az európai életszínvonal növekedését. Ha béke lenne, akkor az az újragondolás, amit nekünk az önkormányzatiság tekintetében meg kell tennünk, az is teljesen más alapokat kaphatna. Hiszen nem az unió által finanszírozott háború elviselésére kellene berendezkednünk, hanem hatékonyabban tudnánk fejleszteni közösségeinket. Emiatt is óriási a választás tétje, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az emberek a béke pártjára, a Fidesz–KDNP szövetségére tegyék a voksukat.

Vezetőkép: Nyikos László, Polgárdi polgármestere, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Fejér Vármegyei Szervezetének elnöke. Forrás: Polgárdi Önkormányzata, fotó: Csog István