Magyar kutatás: a túlzott mobilozás fizikai következményekkel is járhat
A problémás okostelefon-használatot nem önmagában a személyiség okozza, hanem az, ha valakinek gyenge az önkontrollja és fél attól, hogy kimarad a társas történésekből – derül ki Semmelweis Egyetem kutatásából. Az Acta Psychologicában megjelent tanulmány szerint a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció.
A Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze az okostelefon-használat a mentális és fizikai egészséggel, valamint a kognitív működéssel. A 18–35 éves egyetemisták körében végzett felmérés során a használati szokásokat vizsgáló online kérdőíveken a résztvevőknek egyebek mellett választ kellett adniuk, hogy mulasztottak-e már el telefonhasználat miatt egy korábban betervezett munkát, illetve hogy akkor is a telefonozás jár-e a fejükben, amikor éppen nem használják a készüléket. A fiatalok személyiségét és mentális állapotát is vizsgálták.
A használati szokások alapján a kutatók három csoportot különítettek el: a „tisztán szociális jellegű” felhasználók csak ismerősökkel, barátokkal való kommunikációra, közösségi kapcsolatépítésre, társasági célokra használják a telefont. A „mérsékelt folyamat jellegű” használók szociális célok mellett hírfogyasztásra, szórakozásra, passzív görgetésre használják a telefont, de nem töltenek vele napi 4-5 óránál többet.
A résztvevők mintegy harmada került az „erős folyamat jellegű” felhasználók közé, ők napi négy-öt órát vagy még többet töltenek a telefonjukkal és jellemzően nem szociális kapcsolattartásra használják, inkább tartalomfogyasztók.
„A kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy a személyiség önmagában nem tesz senkit telefonfüggővé. Vagyis nem arról van szó, hogy aki hajlamos negatív érzelmek átélésére, szorongásra, depresszióra, stresszre, az törvényszerűen függő lesz – a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről” – fogalmazott a kutatási eredményekkel kapcsolatban dr. Takács Johanna, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője.
A kutatás szerint továbbá nem a telefonozással eltöltött idő a legnagyobb probléma, hanem hogyan és mire használjuk a telefont.
Ha valaki főleg passzívan görgeti a közösségi médiát – rövid videókat, hírfolyamot, „reels”-eket pörget – akkor az agy folyamatos, gyors ingereknek van kitéve, ami kimeríti a figyelmet, rontja a koncentrációt, és hosszabb távon mentális megterhelést okozhat.
A kognitív tesztek alapján az „erős folyamat jellegű” felhasználók gyengébben teljesítettek a figyelmi és emlékezeti feladatokban, mint ahogy az életkoruk alapján elvárható lett volna, ezen kívül rosszabbul aludtak, erősebb volt bennük az állandó új ingerek utáni vágy, és kevésbé voltak képesek megálljt parancsolni maguknak, amikor valamit azonnal meg akartak nézni, elintézni vagy átélni.
A telefonozással eltöltött idő hossza főleg a fizikai hatásokban volt kimutatható. „Azzal, hogy a telefont köldök- vagy mellkasmagasságban tartjuk és lefelé tekintünk rá, a fej előrehelyezése és a „text neck” (értsd: fej lehajtása) jelentős terhelést ró a nyaki szakaszra. Ez nemcsak fájdalomforrás lehet, hanem a nyak ízületeinek korai kopása kialakulását is okozhatja. A nyak ízületi helyzetérzékelő idegvégződései a fej tartásáról közvetítenek jeleket az agynak, így ha sokáig előrehajtva tartjuk a fejünket és állandósul ez a rossz tartás, ezek a jelek megváltoznak, ami egyensúlyproblémát okozhat. Ez nemcsak az okostelefon-használat ideje alatt jelentkezik, hanem a mindennapi tevékenységekre is hatással van” – véli Seregély Beáta tanársegéd, a kutatás fizikai méréseinek szakértője.
A kutatók szerint mindez nem azt jelenti, hogy el kell venni vagy büntetéssel kell távol tartani a fiatalokat a telefontól, inkább arra van szükség, hogy segítséget kapjanak a tudatosabb használatban. Ebben segíthet például az értesítések – főként a közösségi média- és üzenetjelzések – észszerű beállítása, a közösségi médiára szabott időkorlát, a lefekvés előtti telefonmentes idő, valamint a több mozgás és a helyes testtartás gyakorlása.
A Semmelweis Egyetem arra is felhívja a figyelmet, hogy a mentális megelőzés terén kiemelten fontos, hogy fejlődjön a fiatalok önkontrollja és csökkenjen bennük a kimaradástól való félelem; ezt viselkedéstréninggel és pszichológiai támogatással lehet elérni. Ha ezek megerősödnek, a személyiségből fakadó sérülékenység gyakorlatilag eltűnik, vagyis azok is sokkal kisebb eséllyel válnak telefonfüggővé, akik egyébként érzékenyebbek, szorongóbbak vagy hajlamosabbak a stresszre – derül ki a kutatás összegzéséből.
Vezetőkép: Freepik.com
