Ursula mer nagyot álmodni: 90 milliárdos hitel Ukrajnának, a Mercosur csoport után gazdasági nyitás India felé – a gazdatüntetés folytatódik
A 90 milliárd eurós hitel megerősíti Európa „rendíthetetlen elkötelezettségét” Ukrajna mellett – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon kedden.
Hangsúlyozta: Ukrajnának erőssé kell válnia, ezért döntöttek úgy, hogy 2026-ra és 2027-re összesen 90 milliárd euró hitelt nyújtanak Ukrajnának. A bizottsági elnök szerint a hadikölcsönből Ukrajna képes lesz megvédeni magát, fejlesztheti védelmi képességeit és biztosíthatja az alapvető közszolgáltatásokat. Hozzátette: ezzel párhuzamosan úgy döntöttek, hogy tartósan befagyasztják az Európai Unióban fellelhető orosz vagyont, és fenntartják maguknak a jogot annak felhasználására. Úgy vélte, ennek egyértelmű figyelmeztetésként kell szolgálnia Oroszország számára és üzenetként a világnak: Európa mindig Ukrajna mellett fog állni.
Von der Leyen történelmi léptékű sikernek nevezte az Európai Unió és a dél-amerikai országok egy részét tömörítő Mercosur csoport közötti megállapodást, hozzátéve, hogy az EU „még egy ennél is jelentősebb megállapodást” készül kötni Indiával.
A Mercosur-egyezmény „az egész világnak szóló üzenet”, a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét teremtette meg, amelynek piaca a globális GDP több mint 20 százalékát adja, 31 országból áll és több mint 700 millió fogyasztót érint, továbbá összehangban van a klímavédelmi párizsi megállapodással is – mondta a bizottsági elnök. Hangsúlyozta, hogy „az EU a vámok helyett a tisztességes kereskedelmet, az izoláció helyett az együttműködést, és a kizsákmányolás helyett a fenntarthatóságot választja”.
Az Indiával megkötendő megállapodással kapcsolatban kiemelte, hogy ahhoz még sok munkára van szükség, azonban – mint rámutatott- létrejötte esetén egy több mint kétmilliárd embert érintő piaccal lehetne számolni.
„Ausztráliával is dolgozunk egy új szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásán, és kereskedelmi megállapodást fogunk kötni a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Malajziával, az Egyesült Arab Emírségekkel és másokkal”
– mondta.
Beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság megkezdte egy olyan csomag kidolgozását, amely erősíti az Észak-sarkvidék biztonságát, valamint visszautasította Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos politikáját és fenyegetőzését büntetővámokkal.
Kijelentette: Dánia és Grönland szuverenitása és területi integritása nem képezheti vita tárgyát. Az északi-sarki biztonság csak nemzetközi együttműködés keretében érhető el, és a térség stabilitása stratégiai jelentőségű Európa számára.
Von der Leyen megkérdőjelezte Trump szavahihetőségét, mondván, hogy az amerikai elnök tavaly ígéretet tett arra: a már kiszabott vámokon felül nem vett ki több vámot az európai uniós országokra. Újabb vámok kivetése „hiba volna, különösen régi szövetségesek között. És a politikában – mint az üzleti életben is – a megállapodás, megállapodást jelent. És amikor barátok kezet fognak, az is jelent valamit. Mi az Egyesült Államok népét nemcsak szövetségesnek, hanem barátnak is tekintjük. Márpedig ha belekerülünk egy lefelé tartó spirálba, akkor az éppen azoknak a ellenfeleinknek a malmára fogja hajtani a vizet, akiket mindannyian távol akarunk tartani ettől a stratégiai területtől” – jelentette ki. Fogadkozott, hogy az EU nem fog meghátrálni e politika előtt, és arányos, de határozott választ fog adni az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos politikájára és vámokkal való fenyegetésére.
Von der Leyen arra reagált, hogy Trump további 10 százalékos vámmal fenyegette meg azokat az országokat februártól kezdődően, amelyek ellenzik, hogy az Egyesült Államok megszerezze magának Grönlandot, később pedig már 25 százalékra növelné ezt a kvótát, ha nem engednek. Trump nyolc országot – Dániát, Norvégiát, Svédországot, Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Finnországot – nevezett meg egyelőre, amelyekre ez vonatkozik.
Elmondta azt is, hogy az EU jelentősen növelné befektetéseit Grönlandon, erősítendő a sziget gazdaságát és infrastruktúráját. Hozzátette, hogy Brüsszel az Egyesült Államokkal és más partnereivel együtt szívesen fokozná a sarkvidéki térség biztonságát is, példaként pedig a védelmi kapacitások növelését említette.
A bizottsági elnök szerint az Európai Uniót érő geopolitikai megrázkódtatások arra fogják kényszeríteni a blokkot, hogy „egy új, független Európát” hozzon létre.
„De csak abban az esetben szánjuk el magunkat erre, ha azt látjuk, hogy ez a változás állandósult”
– jelentette ki von der Leyen.
Manfred Weber: A Néppárt támogatja a Mercosur-egyezményt
Az Európai Néppárt (EPP) támogatja az Európai Unió és a dél-amerikai országok egy részét tömörítő Mercosur közötti egyezményt – jelentette ki kedden Brüsszelben Manfred Weber, az EPP elnöke pártja tájékoztatóján.
Hangsúlyozta: pártcsaládja elvi alapon támogatja az EU-Mercosur egyezményt, amely azt bizonyítja, hogy a világban továbbra is lehetséges a szabályokon alapuló együttműködés, szemben a protekcionista és konfrontatív kereskedelempolitikával. Manfred Weber „Anti-Trump-megállapodásnak” nevezte az egyezményt.
Szerint az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás már nem pusztán gazdasági kérdés, hanem alapvető geopolitikai eszköz, amely a szabályalapú nemzetközi rend fennmaradását szolgálja.
Hangsúlyozta: a megállapodás az európai versenyképességet és a stratégiai autonómiát is erősíti, különösen a nyersanyagokhoz való hozzáférés területén.
Hozzátette: az EPP egyszerre szabadkereskedelmi párt és a gazdák pártja is, ezért kulcsfontosságúnak tartja a védzáradékokat, valamint azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a piacba való beavatkozást, ha az árak kedvezőtlen irányba mozdulnak el.
Jörgen Warborn, az Európai Néppárt nemzetközi kereskedelmi szóvivője szerint az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás összességében egyértelműen előnyös Európa számára, még ha egyes ágazatokban ellenérzések is tapasztalhatók és a megállapodás előnyeit kötelességünk elmagyarázni a tiltakozóknak is.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miként reagálnak a megállapodás elleni több ezres gazdatüntetésekre, a politikus hangsúlyozta: európai parlamenti képviselőként kötelességük a megállapodás tényeit és tartalmát világosan kommunikálni. Szerinte sokan indokolatlanul kizárólag az Európai Bizottságot teszik felelőssé a kialakult hangulatért, miközben a megállapodás átfogó vizsgálata azt mutatja, hogy az „nagyon-nagyon előnyös lesz Európa egésze számára”. 
Elismerte, hogy vannak érzékeny ágazatok és az EPP-n belüli bírálatok is elsősorban a gazdák szempontjából érkeznek, amit érthetőnek nevezett. Ugyanakkor kiemelte: a beépített védzáradékok és biztosítékok mellett az agrárszektor összességében nyertese lehet az egyezménynek, mivel sok termelő profitálhat belőle.
Warborn szerint egyes területeken – így a marhahús-, baromfi-, cukor- és etanolágazatban – a megállapodás nem feltétlenül jelent közvetlen nyereséget, de veszteséget sem, mivel ezek az ágazatok megfelelő védelemben részesülnek.
A szóvivő közölte: folytatni kívánja a párbeszédet a gazdákkal. Elmondta, hogy pénteken Svédországba utazik, ahol találkozik a svéd gazdaszervezet képviselőivel, hogy részletesen ismertesse a megállapodás tartalmát és előnyeit. Tapasztalatai szerint sok gazda nem ismeri az egyezmény minden részletét és annak lehetséges hasznát. Arra ösztönözte európai parlamenti képviselőtársait is, hogy aktívan vegyenek részt a megállapodás melletti tájékoztatásban.
Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az 56. Világgazdasági Fórum második napján, 2026. január 20-án a svájci Davosban. A január 23-ig tartó rendezvény mottója: A párbeszéd szelleme. Fotó: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron
