Kaszab Zoltán: Mindent megváltoztathat a mai uniós csúcs
Brüsszelben olyan döntéseket hozhatnak, amelyek egy életre átalakíthatják az Európai Uniót.
Ha izgalmasan akarunk fogalmazni, azt is írhatnánk, hogy tabudöntögető lesz a mai brüsszeli állam- és kormányfői csúcstalálkozó. Az uniós elit ugyanis olyan dolgokra készül, amelyek közelebb vihetik a teljes Uniót a háborúhoz, amelyek akár több generációra is meghatározhatják 400 millió ember életét és amelyek alapjaiban rengethetik meg a 27-ek szövetségét. Vegyük sorra ezeket!
Az Európai Unió arra készül, hogy a mai napon lefoglalja az eddig zárolt, 82 ezer milliárd forintnak megfelelő, Belgiumban tárolt orosz vagyont. A lépés precedens nélküli lenne, nem csoda, hogy Moszkva máris válaszlépéseket helyezett kilátásba. Ami történik, az ugyanis egyszerű lopás. És ezt nem mi mondjuk, hanem a belga miniszterelnök. A lopás pedig bűn. Teljesen mindegy, hogy kivel szemben követik el, lopni ugyanis még a gonosztól sem megengedett.
Ha az Európai Unió ellopja ezt a vagyont az oroszoktól, azzal olyan bizalmi válságot idéz elő, amelyben senki nem akar majd itt befektetni és amely óriási károkat okozhat a tagállamok gazdaságainak.
Brüsszelt ugyanakkor ez láthatóan nem érdekli és fejjel megy a falnak ebben a kérdésben.
A tervek között szerepel egy ennél is rémisztőbb javaslat, amely szerint a lefoglalt orosz vagyon nem is közvetlenül menne Ukrajna támogatására, csak fedezetet jelentene egy közös hitelfelvételhez, amelyből az Unió finanszírozná a Kijevnek juttatandó forrásokat. Ezzel Brüsszelben elismernék, hogy nincs pénz és azt is, hogy nem akarnak többet kérni a jelen polgáraitól. Nekik, nekünk ugyanis már megígérték, hogy ha vállaljuk a terhek egy részét, Ukrajna megnyerheti a háborút. Vállaltuk, a győzelem pedig sehol. És ezt Európa-szerte egyre többen látják. Éppen ezért
már Brüsszelnek sincs annyi bőr az arcán, hogy még több pénzt, még több áldozatot kérjen. Elkezdi hát felélni a jövőt.
A közös hitelfelvétel ugyanis nem megszünteti, csak elodázza a fizetési kötelezettséget, ami így a gyermekeink és az unokáink nyakába szakad. Ez a lehető legnagyobb gonoszság, amit a jelenlegi Uniós elit elkövethet. Hogy a hibás döntéseikért ne csak mi, hanem az utódaink is fizessenek.
A Bizottság és az Unió vezetése ráadásul az eddig említett döntéseket az eddigiektől eltérő módon nem egyhangú, hanem többségi döntéssel hozná meg. Merthogy nincs egység ezekben a kérdésekben. És nem Magyarország az egyetlen kerékkötő. Ukrajna támogatását Szlovákia és Csehország sem támogatja, az orosz vagyon elkobzása ellen pedig még ennél is szélesebb ellenzői koalíció állt össze. Ha Brüsszel egész egyszerűen lesöpörné ezeknek az országoknak a hangját, azzal egy olyan folyamatot indíthatna el, ami könnyen az Unió széteséséhez vezethet.
Az Ukrajna támogatásától és a háborús pszichózistól megrészegült vezetőknek ugyanakkor úgy tűnik, hogy már ez is belefér.
Sajnos a tetteikben egyre kevésbé tükröződik a realitás. A probléma ezzel az, hogy minden egyes eszkaláció irányába tett lépéssel valójában a háborúba sodródást kockáztatják. A tetteik mellett a szavaik is rémisztőek. Amikor a NATO főtitkár olyan háborúról beszél, amilyet utoljára nagyapáink láttak, amikor a brit hírszerzés főnöke azt mondja, hogy a háború és a béke mezsgyéjén egyensúlyozunk, vagy amikor a francia vezérkari főnök úgy fogalmaz, hogy egy kell fogadni, hogy az Oroszországgal vívott konfliktusban elveszíthetjük a gyermekeinket, akkor az embernek összeszorul a gyomra. Főleg ha tudatosítjuk, hogy ezek a mondatok nem politikai vezetőktől, hanem elvileg önmérsékletet tanúsítani tudó katonai elöljáróktól hangzottak el.
Itt az ideje, hogy a normalitás visszatérjen Európába, mert ha a kontinens a jelenlegi úton halad tovább, annak nagyon rossz vége lesz. Ebből a szempontból is kulcsfontosságú a jövő áprilisi választás. Ha Magyarország beáll a sorba, a józan hangot képviselők utolsó erős bástyája is ledől. Ha viszont marad a jelenlegi kormány, az bátorítást adhat a hasonlóan gondolkodó politikai erőknek Európa-szerte arra, hogy van remény és a nép igenis bölcsebb tud lenni a háborúpárti erőknél.
Vezetőkép: Dick Schoof holland miniszterelnök (háttal) videóhíváson keresztül csatlakozik hágai hivatalából az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából uniós csúcsszervek vezetői és tagállami vezetők részvételével tartott kijevi csúcsértekezlethez 2025. február 24-én. Fotó: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal
