Hirdetés

Donald Trump december 11-én aláírta azt az elnöki rendeletet, amely egységes szövetségi keretet biztosít a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztéséhez, és korlátozza az államok önálló szabályozását. Egy jóváhagyási rendszer ötven helyett – hogy az amerikai MI-ipar teljes sebességgel haladhasson előre.

Trump világosan fogalmazott: „Trillió dolláros befektetések állnak a tétben, de ha ötven különböző engedélyt kell beszerezni, azok nem valósulnak meg.” David Sacks, a Fehér Ház MI-tanácsadója hangsúlyozta: a rendelet visszaszorítja a leginkább akadályozó állami szabályokat, miközben a gyermekek védelmét továbbra is garantálja.

A nagy techcégek – OpenAI, Google és mások – évek óta kérték ezt a lépést: egységes nemzeti szabályozás kell, mert az állami szabályok mozaikja lassítja a fejlesztést, és gyengíti Amerika versenyképességét Kínával szemben. Az egységes keret éppen ezt teszi lehetővé: gyorsabb innováció, nagyobb befektetések, erősebb globális pozíció.

Az államok természetesen ragaszkodnak helyi jogkörükhöz – republikánusok (pl. DeSantis Floridában) és demokraták (pl. Newsom Kaliforniában) egyaránt hoztak saját törvényeket deepfake-ek, adatvédelem vagy kockázatkezelés terén. A rendelet azonban nem tiltja meg ezeket teljesen, csupán a szövetségi prioritást helyezi előtérbe, és jogi úton vizsgálja az összeférhetetlenséget.

Ez a döntés szöges ellentétben áll az EU AI Act-jével: az unió 2025 augusztusától bevezetett átfogó törvénye kockázat-alapú, szigorú tiltásokkal és akár 35 millió eurós büntetésekkel fékezi a fejlesztéseket. Trump rendelete viszont éppen a sebességet választja: Amerika nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a globális MI-versenyben, ahol Kína központosított erővel tör előre.

A rendelet nem tökéletes – jogi viták várhatók –, de egyértelmű üzenet: az Egyesült Államok az innováció oldalán áll. Gyorsabb fejlesztés, több munkahely, erősebb nemzetbiztonság.

Donald Trump december 11-i elnöki rendelete okos lépés a technológiai vezetés megőrzésére

Bürokrácia csökkentése, gyorsabb fejlesztés: Az ötven állami szabályozás helyett egyetlen szövetségi jóváhagyás kell. Ez óriási idő- és költségmegtakarítás a cégeknek – gondoljunk bele: az OpenAI vagy a Google nem kell, hogy minden állam külön törvényeivel birkózzon. Trump szavai szerint trillió dolláros befektetések valósulhatnak meg így, ami felgyorsítja az MI-alkalmazásokat az egészségügytől a közlekedésig.

Versenyképesség Kínával szemben: Amerika nem engedheti meg magának a lemaradást. Kína központosított rendszerrel tör előre, míg az USA állami patchwork-je lassít. A rendelet egy erős nemzeti keretet hoz létre, ami lehetővé teszi, hogy az USA domináljon globálisan – például a nemzetbiztonsági MI-fejlesztésekben, ahol a késedelem kockázatos.

Gyermekvédelem és kiegyensúlyozott szabályozás: David Sacks hangsúlyozta: a rendelet nem érinti a gyermekbiztonságot, sőt, védi azt. Közben visszaszorítja a „terhes” állami szabályokat, így a cégek innoválhatnak anélkül, hogy felesleges akadályokba ütköznének. Ez nem anarchia, hanem okos priorizálás: fókusz a lényegre, nem a szétszabdaltságra.

Befektetések és munkahelyek növekedése: A rendelet vonzóvá teszi az USA-t a techóriásoknak – több befektetés, új startupok, munkahelyek tízezrei. Például a szélessávú támogatások (42 milliárd dollár) megvonásának lehetősége motiválja az államokat az együttműködésre, ami egységes piacot teremt.

Rugalmasabb az EU szigorú modelljénél: Míg az EU AI Act-je 2025 augusztusától bevezetett kockázat-alapú rendszere (tiltok, transzparencia-követelmények, akár 35 millió eurós büntetések) óvatos és védő, Trump rendelete a sebességet választja. Ez előnyt ad Amerikának: rugalmas keret, ami nem fojtja el az innovációt, hanem táplálja – ideális a gyors technológiai változásokhoz.

A techóriások joggal ünnepelnek: végre szabad út az MI-forradalomhoz.

Cikkünk alapját a CNBC híre adta. Vezetőkép: Getty Images