Szili Katalin: A fenntarthatóság kérdésköre kiemelkedően fontos lesz a következő negyedszázadban
A következő huszonöt évben a fenntarthatóság kiemelkedően fontos lesz, éppen ezért szorgalmazza a megújuló energiák igénybevételének növelését a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia is – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által szervezett nemzetközi konferencián csütörtökön.
A Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja a magyarországi és horvátországi középületek energetikai felújítását megalapozó GeoBuilding nemzetközi projekt Pécsen rendezett nyitókonferenciáján közölte: az új fenntartható fejlődési keretstratégia elfogadásra vár, és várhatóan 2036-ig fogja meghatározni Magyarország fenntarthatósági jövőképét.
Emlékeztetve arra, hogy az évszázad első negyede a végéhez ért, közölte:
a következő 25 évben kiemelkedően fontos lesz a fenntarthatóság kérdésköre, célként szerepel a fenntarthatóság irányába való eddigieknél is erőteljesebb elmozdulás. Éppen ezért a világban mindenütt a megújulóenergia-kapacitás növelése szerepel a legfontosabb célok között, mutatott rá, kiemelve, hogy e tekintetben a legfontosabb kérdés, hogy az egyes nemzetek milyen módon hajtják végre az átmenetet.
A geotermikus energiafelhasználás kapcsán kiemelte, hogy Magyarország a kapacitásokat tekintve az öt legkedvezőbb adottságú ország között van európai viszonylatban. A tervek szerint 2035-re a teljes hőtermelés 25-30 százalékát fedeznék Magyarországon pusztán a Föld mélyéből származó hővel – emelte ki Szili Katalin.
Kitért arra, hogy a geotermikus energia fontos szerepet játszhat a klímasemlegesség elérésében, hiszen megbízható, időjárástól független megújuló hőforrás, azonban csak megfelelően korszerűsített, jól szigetelt épületállomány esetén működik hatékonyan.
A horvát-magyar együttműködéssel megvalósuló, 2029-ig zajló GeoBuilding projekt célja ezzel vág egybe, amely a korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkező felhasználókat segíti.
Ennek megfelelően nem mélyfúrásokra épülő, nagy költségű rendszereket vizsgálnak, hanem kizárólag sekély geotermikus technológiákat, legfeljebb 150 méteres mélységig, talajhő-víz vagy víz-víz hőszivattyús rendszereket, illetve a meglévő geotermikus kutakból származó hulladékhő hasznosítását szem előtt tartva.
A projekt keretében 20 középületre készül részletes műszaki dokumentáció sekély geotermikus rendszerek telepítéséhez, bizonyos helyszíneken megvizsgálják a geotermikus kutak vagy a talajvíz hőhasznosításának lehetőségeit, beleértve a beruházási költségeket és a várható megtakarításokat. A dokumentációk lehetővé teszik, hogy a szükséges források rendelkezésre állásakor az önkormányzatok gyorsan megkezdjék a beruházásokat – mutatott rá.
A PTE a pályázatban koordinátori szerepet tölt be, végrehajt egy demonstrációs beruházást, szakértők bevonásával elvégzi 8 önkormányzati épület beruházás-előkészítő dokumentumait, rész vesz a tájékoztató rendezvények szervezésében – ismertette Szili Katalin.
A GeoBuilding projektben érintett középületek kiválasztására nyilvános felhívás keretében jövő év elején kerül sor– közölte korábban a PTE az MTI-vel.
Vezetőkép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond az államalapítás és Szent István király ünnepe alkalmából rendezett megemlékezésen Magyarország Fõkonzulátusán, a szlovéniai Lendván 2025. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Katona Tibor
