Íjász világszövetséget alapít Mónus József Magyarországon
Nagyon sok olyan emberrel, gyerekkel találkoztam, akik igenis elképesztő módon büszkék, amikor fölvehetnek egy magyar címeres pólót, egy kalocsai hímzéses ruhát, látszik a szemükben a boldogság amiatt, hogy ők magyarok, hogy tartoznak valahova – mondta a Vasárnap.hu-nak Mónus József világrekorder harci cél és távlövő íjász, akit Floridában értünk utol pénteken, s aki miközben a legnagyobb amerikai magyar fesztiválra készült, éppen az Íjász Világkupa Szövetség alapító okiratán dolgozott. Ugyanis grandiózus tervet készül jövő júliusban valóra váltani… Ám mindenekelőtt idei sikereiről, a róla készülő mozifilmről, a Sarasotai Magyar Fesztiválról kérdeztük, valamint arról, milyennek látja az amerikai magyarokat.
– Hol vagy most?
– Sarasotában vagyok, Florida nyugati partján, ahol egy magyar fesztivált rendeznek szombaton és vasárnap. Én mondom az ünnepi beszédet – már vagy harmadik alkalommal –, harci céllövő bemutatót is tartok a hétvége mindkét napján. Sarasotában egykor 45 ezer magyar élt: 56-os bevándorlók, menekültek – mondta tehát még a fesztivál előtt a Vasárnap.hu-nak Mónus József.
– Miről szól ez a fesztivál?
– Az Amerikában élő magyarok legnagyobb fesztiválja ez. Több mint ötezer magyar gyűlik itt össze. Az identitás megerősítése, életben tartása a célja. Illetőleg azok az emberek, akik ’56 után kijöttek ide új életet keresve, már nagyon-nagyon öregek. A zászlót viszont vinni kell tovább,
mindent meg kell tenni itt, a világ végén élő magyaroknak is, hogy a fiatalok, az ifjúság is megtapasztalja azt az egységet, azt az erőt, ami a zászlóban, a magyarságban van;
ebben is jelentős összekovácsoló szerepe van ennek a fesztiválnak. A zászló jövőjének a kulcsa ezeknek a fesztiváloknak a megrendezése.
– Az USA minden pontjáról jönnek magyarok?
– Igen, Tennessee-ből, New York-ből, mindenhonnan, amerikaiak és magyarok egyaránt. 
– Sokat utaztál áprilisi találkozásunk óta. Hol versenyeztél azóta? (Ide kattintva találják Mónus Józseffel készül korábbi interjúnkat és videós anyagunkat.)
– Ez az év nagyon-nagyon kemény volt.
Az a megtiszteltetés ért ugyanis, hogy a magyar állam támogatásával készítenek rólam egy mozifilmet, jövőre mutatják be. Ez egy nagyszabású, olyan 70-80 perces film lesz, magyarságról, büszkeségről, az életemről, a zászlótudatról szól; ennek a forgatása is megtörtént a nyáron.
Azért, hogy megmutathassuk a versenyek küzdelmeit, nehézségeit is, sokkal többet vállaltam be, mint máskor, ebből kerekedett egy 50 napos „fergeteges” utazássorozat… Még kimondani is sok. Ezt végig versenyezni, világrekordot lőni, és mindig mindenhol győzni, nem volt egy egyszerű történet. Elindultam július 12-én Visegrádon, a palotajátékokon. Délután negyed 6-kor kezdődött a bemutató lövésem a hegyoldalból, el kellett találnom a célt. Miután ez megtörtént, azonnal rohantam le a hegyoldalról, hogy megszólítsam az arénában összegyűlt ezreket, majd az ünneplést követően be az autóba: háromnegyed hatkor elindultunk Angliába, hogy másnap a világ egyik legnagyobb lövője ellen harcoljak, hogy legyőzzek egy 27-szeres világrekordert, és a Jóisten segített. Így kezdődött el ez a fergeteges 50 nap. Elindultam Angliába győzni, elindultam Norvégiába győzni, elindultam Mongóliába győzni, elindultam Utahba győzni, elindultam Nevadába győzni, elindultam Arizonába győzni, és utána még átmentem Alaszkába is, átlőttem az arany folyót, a Yukon folyót. Mindezt egy 9 fős stábbal a „nyakamban”, hogy megmutathassuk mindazt a gyötrelmet és szenvedést, boldogságot és örömöt, amit ezek a bemutatók, versenyek, győzelmek jelentenek.
– Most csapat, család veled van?
– Most a feleségem van velem, aki Mongóliában maga is versenyzett. Most pedig kijött erre a magyar fesztiválra, ő tanítónő; a gyerekeknek, a magyar gyerekeknek szeretne a múlt időszakából, a honfoglalás korából adni egy ízelítőt kézművességből, ötvösségből. A gyerekek számára is érthetően magyarázza el és mutatja meg, hogy készültek például a hajfonatkorongok vagy éppen a tarsolylemezek. 
– A magyar származású gyerekek mennyire ismerik a magyar kultúrát, akár a nyelvet, akár a kultúra valamely más szeletét?
– A gyerekek tudása szempontjából meghatározó a családi környezet, a család által hordozott identitás mértéke.
Megtartani egy nyelvet egy másik kontinensen, egy másik világban, magyarul beszélni nap mint nap, ez óriási feladat, és óriási érték. Ez talán a legnagyobb örökségünk: a nyelvi örökségünk életben tartása, ami megvan. Megvan bennük a vágy arra is, hogy olyan szinten megismerjék a magyar történelmet, ahogy mi ismerjük otthon.
Összességében nyilván embere válogatja, és mindig attól függ, hogy a család tagjai milyen szinten várják el ezt a gyerekeiktől, illetve hogy a szívükben mennyire van benne a magyarság. A végletektől a végletekig minden előfordul. Nagyon sok olyan emberrel, gyerekkel találkoztam, akik igenis elképesztő módon büszkék, amikor fölvehetnek egy magyar címeres pólót, egy kalocsai hímzéses ruhát, látszik a szemükben a boldogság amiatt, hogy ők magyarok, hogy tartoznak valahova. Amerikában is képesek büszkének lenni a magyarságukra. Nekünk, akik eljövünk ide hozzájuk otthonról, ennek a büszkeségnek a mértékét kell fokoznunk.
– Egy közelmúltban közzétett bejegyzés tanúsága szerint nemrég találkoztál Hernádi Ádám esztergomi polgármesterrel. Arról szólt a sejtelmes poszt, hogy jövőre nagy dolgokra készültök. Mit terveztek?
– Az én életem második fele teljességgel az íjászathoz kötődik azáltal, hogy világversenyeken küzdök és győzök kivétel nélkül a zászlónkért, a büszkeségünkért. Már régen elgondoltam azt, hogy valami maradandót szeretnék létrehozni, de Magyarországon is: megalakítunk egy minőségi íjászatra épülő világszervezetet, az Íjász Világkupa Szövetséget. Már évek óta dolgozom ennek megszervezésén, és most büszkén mondhatom el, hogy
2026. július 17-én, 18-án és 19-én Magyarországon megalakítjuk ezt a szövetséget, és elhozom Magyarországra a világ tíz legnagyobb távlövő íjászát.
Amerikából, Angliából, Norvégiából világelső rekorderek jönnek el, Törökországból is a legnagyobb lövők, valamint érkeznek harci íjászok Mongóliából is. Velük együtt alakítjuk meg ezt a világszövetséget. Olyan embereket is elhozok Amerikából, akik tényleg a világ legjobb lövői, noha soha életükben nem mozdultak ki Amerikából, de a kérésemre el fognak jönni. Három városba is elvisszük őket. Az egyik állomása Esztergom lesz. Éppen a szövetség alapító okiratát írom itt Amerikában, illetve a felhívást, hiszen keresek még két történelmi várost, két boldog, büszke, befogadó, áldozatot hozó várost, amelyek alapító helyszínként csatlakoznának a kezdeményezéshez. Minden helyszínre elvisszük a világ legjobbjait, nekik pedig bemutatjuk a mi kultúránk egy-egy szeletét, és ezáltal hírül visszük a magyarság büszkeségét. Szeretnék ízelítőt adni nekik arról, hogy mennyire sokszínű a mi világunk, és hogy milyen büszkén felvállaljuk a történelmünket. A jövőben három-négy évente fogjuk megrendezni a világ különböző pontjain az Íjász Világkupa Szövetség vilagversenyét. Fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy jó értelemben is lehet harcolni, nem kell ahhoz háborút vívni, hogy – amiképp mondani szoktam – „életre-halálra harcoljunk”, egy életnek a munkáját belerakhassuk egy eredménybe, egy sikertörténetbe. A munka, a becsület, a tisztesség igenis érték, és ennek megmutatásával jó példával járhatunk mások előtt. 
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Mónus József íjász, akit Fehér Farkasnak neveznek Kínától Mongóliáig, Törökországtól Amerikáig. Forrás: Facebook/Mónus József László
