Honfoglalók és kelták sírjainak feltárásával került közelebb a múlthoz a nyíregyházi múzeum
Az őskorban lakták is a szabolcsi temetődombot.
Egy tíznapos régészeti tervásatás eredményeiről számolt be a nyíregyházi Jósa András Múzeum. Reszlerné János Judit ásatásvezető régész az október 28-án véget ért Szabolcs és Tímár között 2023 tavaszán felfedezett, honfoglalás kori temető ásatásának 3. évadáról adott tájékoztatást.
A régész felidézte, hogy 2023–24-ben összesen 35 sírt tártak fel ugyanitt, ebből 33 honfoglalás kori, 2 pedig kelta kori (késő vaskori) volt. Idén további 7 honfoglalás kori és 3 kelta temetkezést találtak.
„Első szelvényünkben egy bolygatatlan sírt találtunk, amely ugyan melléklet nélküli volt, helyzete alapján azonban illeszkedett a tavaly feltárt 47. és 48. számú temetkezések sírsorába. Mellette egy másik, sajnos elszántott test néhány csontját találtuk. Ezeken kívül a szelvényben két gödröt bontottunk ki, amelyekből kézzel formált őskori kerámia került elő” – ismertette Reszlerné János Judit, aki ennél a pontnál megjegyezte, hogy ezáltal kiderült, hogy ezek szerint nemcsak temetkezési helyként szolgált a domboldal az őskorban, hanem lakták is azt.
„Az északi szelvény nyugati szélén elsőként egy észak-déli irányban jelentkező sírt fedeztünk fel, majd közvetlen közelében még kettőt. Mint kiderült, ez a sírcsoport a kelta kori sírokat rejtő temetőrészhez tartozott. Egy férfi, egy nő és egy kisgyermek nyugodott a három sírban. A tavalyi, hamvasztásos kelta temetkezésekkel ellentétben ők csontvázas rítus szerint, fejjel dél felé tájolva kerültek sírba” – közölte a régész, s hozzátette, hogy
„mellékleteik szerencsére bolygatatlanul megőrződtek, mivel a honfoglalókénál mélyebbre ásott sírgödröket kevésbé érintette a szántás. A férfi két nagy vasfibulával, egy vaseszközzel és fenőkővel, vas karpereccel és egy enyhén kihajló peremű, bikónikus, széles szájú, gyengén kiégetett edénnyel együtt került sírba. Ételmellékletet is helyeztek mellé: egy disznó lábcsontját találtuk a feje mellett. A női sírban egy bronz fibulapár (ruhakapocs), bronz hólyagos bokaperecek, vas karperec és egy szürke, széles vállú, korongolt síredény volt. A gyermek vas bokaperecet viselt eltemetésekor, és egy kis vadmalac állkapcsát helyezték mellé a szűk szájú (valószínűleg folyadék tárolására használt) síredényen kívül”
– részletezte.
A honfoglalás kori sírok között találtak nyugat-keleti tájolású, anatómiai rendben lévő gyermeksírt, s előkerült egy ezüst fülbevaló is. Egy másik temetkezésből csak a kézcsontok maradtak meg, egy következőből pedig csak koponyatöredék és fogak.
„Utóbbi azért volt különleges, mert a nyakban viselt gyöngysor gyöngyeit is megtaláltuk, valamint egy, a gyöngyök közé felfűzött bizánci érmét, amely jól keltezi a temető ezen részét a 10. század végére”
– mutatott rá Reszlerné János Judit.
A teljes beszámoló ide kattintva olvasható el.
Kapcsolódó:
A Görögkatolikus Múzeumba került az Árpád-kori besztereci szenteltvíztartó másolata
Vezetőkép: Régészeti feltárás a szabolcsi temetődombon. Munka a déli szelvényben. Forrás: Facebook/Jósa András Múzeum
