Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is – Szent Imre hercegre emlékezünk

Noveber 5-én Szent Imre hercegre emlékezünk, aki a magyar ifjúság védőszentje. Alakjának felidézése egyben remek apropó arra, hogy Isten felé fordulva imádkozzunk fiataljainkért.
Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke volt, de csak Imre élte meg a felnőttkort. Nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császártól kapta. A legújabb történetírás 1000 és 1007 közöttre teszi születésének idejét, Székesfehérvárra. Életének eseményeiről legnagyobbrészt a krónikák és legendák számolnak be.
A „liliomos herceg” képe ellenére Szent Imre valószínűleg erőteljes, férfias jelenség volt, virtusát pedig szüleitől örökölte.
Szent István a fiát, trónusának várományosát uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. Neveltetésében a hősi magyar hagyomány és a keresztény értékek egyaránt érvényesültek. István szenvedélyesen szerette gyermekét, nevét nap nap után belefoglalta imádságos megemlékezésébe, és nem szűnt meg Krisztus kegyes pártfogásába és a mindenkor szeplőtelen Szűz anyai oltalmába ajánlani.
Az Árpád-házi királyfiról élete első hét évében édesanyja gondoskodott, majd Gellért püspök nevelte hét esztendeig, végül István király tanította hét évig.
Két jelenetet őrzött meg a legenda a szent királyfi életéből. Az egyik helyen azt olvassuk, hogy ,,boldog Imre megelégedvén kevés alvással, minden éjszakákon, mikor is már mindenek ágyra vetették magukat és előtte, miképpen királyi magzathoz illik, két gyertyatartó világított, ő Istennek zsoltárokat énekelve virrasztott, és mindegyik zsoltár végezetén szívének töredelmével Istennek bocsánatát kérte. Mit is, mikoron atyja eszébe vette, őt vigyázatost és titkon a falnak nyílásán át gyakorta szemlélte.” A másik jelenet Pannonhalma szent hegyén játszódott le és Boldog Mórral való találkozásáról szól.
István, a nemzete jövőjéért annyira aggódó szent király gondosan fölkészítette fiát jövendő uralkodói feladataira. 11. századi életrajzírójától tudjuk, gondoskodott róla ,,hogy a nehéz kormány terhének viselésére igazhitű férfiak tanítása által minél alkalmatosabb legyen, s azok tanításait vele naponként figyelmesen hallgattatá.”
Az ,,Intelmek” könyve, amelyet István király fia számára készíttetett, később a magyar törvénytár élére került.
Részlet Szent István Imre herceghez címzett Intelmeiből:
„Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Hiszen az apostol ezt mondja: „Csak az nyeri el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd.” A hit tehát, melyről beszélek, a következő: higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen.”
Imre herceget tehát trónra szánták, feleségéről nem tudni biztosat, de a legenda szerint az ifjú ,,keblében hordta a lángot, de el nem perzseltetett annak égésétől”, azaz szűzi házasságban éltek egymással. Valószínű, hogy ő vezette azt a győri csatát, amely eldöntötte II. Konrád német császárnak Magyarország elleni hadjáratát 1030-ban. István fia megkoronázására készült.
Ám ekkor jött a szörnyű hír, hogy vadászat közben egy földühödött vadkan halálra sebezte Imrét, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. A gyászhír hatását a krónika így érzékelteti: ,,Siratta őt Szent István és egész Magyarország vigasztalhatatlanul, nagy sírással…” Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint.
Szent László király 1083-ban Szent Imrét atyjával, Istvánnal, és nevelőjével, Gellért püspökkel az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette (ez felelt meg akkor a szentté avatásnak). Azóta példaképe a magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak.
Prohászka Ottokár szerint ,,Szent Imre hivatása az, hogy eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi uralmával boldogítja.”
Vezetőkép: Lux Elek Szent Imre szobra Székesfehérváron, az Oskola utcában. Vasárnap.hu/Varga Ilona







