„Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.”
(Máté 5,4)

November másodika, halottak napja sokak számára az emlékezés és a fájdalom napja. Megállunk a sírok mellett, gyertyát gyújtunk, elcsendesedünk. A keresztény ember számára ez a nap azonban nem csupán a veszteségről, hanem a reménységről is szól: arról a hitről, hogy földi életünk nem a vég, hanem átmenet az örökkévalóság felé.
A gyász, amely formál bennünket.
A gyász a szeretet ára. Aki szeretett, gyászol is. Mégis sokan próbálják elkerülni vagy elfojtani a fájdalmat, mert nehéz szembenézni a hiánnyal. De a gyász nem ellenség – Isten eszköze is lehet a gyógyuláshoz. Ha megengedjük magunknak, hogy sírjunk, emlékezzünk, és kimondjuk, ami fáj, akkor az a veszteség, amely először összetör, idővel formálni kezd: empatikusabbá, mélyebbé és hálásabbá tesz. A hit nem veszi el a fájdalmat, de értelmet ad a szenvedésnek. Aki Krisztusban hisz, az tudja, hogy az élet nem zárul le a sírnál. Az emlékezés így nem a vég, hanem a folytatás: annak a kapcsolatnak a tovább élése, amelyet a szeretet köt össze.
Nemrég egy ismerősöm édesanyját kísértük utolsó útjára. A temetés után némán álltunk a sírnál. Egyszer csak megszólalt:
„Ha emlékezni akarok rá, ide kell jönnöm.”
Ezek a szavak mélyen megérintettek. Valóban, a sírhoz, a temetőhöz is kötődhet a kapcsolat – ott kézzelfoghatóvá válik a hiány, és sokak számára ez segít az elengedésben. Mégis hiszem, hogy emlékezni bárhol lehet. A szeretet, amely bennünk maradt, nem helyhez kötött. Aki hisz, tudja, hogy szerettei Isten jelenlétében vannak – és így nem távol, hanem a hit által közel.
Ha az ember elfogadja, hogy földi élete véges, és a lelke Istenhez tartozik, akkor könnyebben talál békét a veszteségei között is. A halandóság tudata nem félelmet hoz, hanem megtanít arra, hogy ne halogassunk szeretni, megbocsátani, élni.
Három gondolat a gyász hitben történő feldolgozásához:
Imádságban add át a fájdalmadat! Isten elbírja a könnyeket is. A kimondott ima segít, hogy ne magadban hordozd a terhet.
Tarts egy emlékező pillanatot! Egy közös ének, vagy egy ige felolvasása segíthet a léleknek lezárni és megnyugodni.
Éld hálával a jelent! A gyász megtanít arra, hogy minden nap ajándék. A szeretet, amit most adsz, egyszer mások emlékévé válik!
Kereskedő Emőke
teológus,
Gyászfeldolgozás Módszer Specialista
www.kereskedoemoke.hu
Vezetőkép forrása: Pixabay.com








