Benyhe István: A népek mindig konzervatívak

Európában mellőzhetetlen, kihagyhatatlan, fontos és állandó szerepe van Magyarországnak, megalakulása óta – fejtette ki Benyhe István, a napokban megjelent Geopolitika című – nagyon aktuális – kötet szerzője azon a könyvbemutatón, amelyen Tirts Tamás, a Janus Pannonius Díj Alapítványának kurátora és Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatója működött közre, s amelyet szerdán délután tartottak Budapesten, a Veritas Intézet dísztermében.

Tirts Tamás köszöntötte az érdeklődőket és mutatta be a sokoldalú szerzőt, Benyhe Istvánt. Mint fogalmazott, a nyomdából hétfőn kijött kötet nem verseket, nem drámát, nem esszét tartalmaz, ahogy korábbi kötetei, hanem – ahogy a címe is mutatja – geopolitika a témája.

Benyhe Istvén 1954-ben, Budapesten született. Földrajz-spanyol szakos tanári diplomát szerzett, majd 1986-ban az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének kandidátusi ösztöndíját nyerte el. Kutatási területe a földrajzi tér távérzékeléssel és helyszíni mintavétellel történő tanulmányozása, és az eredmények alapján gazdasági ajánlások megfogalmazása volt. Ez vezette a geopolitika kutatásához. Másoddiplomás közgazdászként politológiával, gazdaságtörténettel és hadtudománnyal is foglalkozott, amelyet politikai szerepvállalása idején jól hasznosított. 2002-ig az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, ami alkalmat adott neki a szakpolitikák és az azokat megalapozó társadalmi és nemzetközi kényszerek világának megfigyelésére, elemzésére. Mintegy öt és fél éves madridi diplomáciai megbízatása, majd nemzetközi gazdasági tanácsadói tapasztalatai érlelték meg geopolitikai nézeteit.

Tirts Tamás elmondta azt is, hogy jövő héten csütörtökön, szeptember 25-én Zalaszentlászlón, az Aranypatak vendéglőben tartják a könyv következő bemutatóját.

Benyhe István Magyarország történelmi geopolitika helyzetéről szólva úgy fogalmazott, hogy

„az a helyzet, hogy Európában mellőzhetetlen, kihagyhatatlan, fontos és állandó szerepünk van azóta, hogy ez az ország megalakult”.

Mint mondta, ez igaz annak ellenére is, hogy az évszázadok során az ország területe változott. A történelem több mint ezer esztendejének egymásra halmozott térképeiből az tűnne ki egy animáción, hogy „van itt Európában egy olyan terület, amire minthogyha úgy odatette volna valaki a tenyerét és azt mondta volna, ez itt van és ekörül forog a világ.”

Ezzel egyszersmind utalt saját nézőpontjára, hiszen ő innen, a Kárpát-medencéből figyeli a világ eseményeit, és arra is, hogy a történelem folyása során számos államalakulat emelkedett fel és hódított Európában, de Magyarország helye itt, a Kárpát-medencében kikezdhetetlen. Még ha erre voltak és vannak is kísérletek, hiszen az ország nem egyszer szenvedett el jelentős veszteségeket.

„De mégis, ha elnézzük az ország történelmét, akkor sokakban az merül fel, hogy ez tényleg Mária országa, a Boldogasszony országa, mert ennek már réges-régen meg kellett volna szűnnie. Hiszen olyan erőhatások érték, minden az égvilágon feloldódott benne, kocsonyássá vált, változott a vallás, változott az etnikum, minden cserélődött”

– mondta.

„A nyelvtudat, a szenvedés és az üdvtörténete ennek a népnek itt maradt”

– emelte ki.

Kitért arra is, hogy a geopolitika nem tévesztendő össze a geostratégiával, „ami a földrajzi helyzetből kibontakoztatható katonapolitikai és egyéb gazdasági stratégiát jelenti”. Kifejtette, a geopolitika lényege abban áll, illetve akkor értelmezik helyesen egy ország mindenkori vezetői, hogyha az adott ország rendelkezésére álló földrajzi terület adottságai szerinti célokat, illetve irányokat tűznek ki.

Egyszerű példákkal szólva, ha egy országnak van tengerpartja, akkor érdemes hajózással, halászattal foglalkoznia, de az árapály jelenséggel is számolnia szükséges, vagy éppen egy Izland-jellegű szigeten, belátható, nem lehet tevetartással felemelkedni.

Mi tesszük hozzá, hogy például Magyarország jelenkori olajellátottságának megoldása is geopolitikai alapokon nyugszik. Hadd citáljuk ide Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzését:

„Egészen elképesztő, hogy az európai országok vezetői – jelen esetben elnökei – képtelenek belátni, hogy minden ország földrajzi elhelyezkedése meghatározza, hogy honnan tud energiahordozókat vásárolni. Lehet álmodozni arról, hogy onnan vegyünk gázt és olajat, ahonnan nem jön vezeték, de álommal fűteni, vizet melegíteni vagy gyárat üzemeltetni nem lehet. Van abban némi diszkrét báj, amikor a tengerparttal rendelkező balti és északi országok oktatnak minket az orosz energiahordozókról való leválás sikerével. Azt az egyetlen »nagyon kicsi apróságot« felejtik el, hogy mi egy szárazföld által körülzárt ország vagyunk, nincs tengerpartunk, ahova gyorsan felhúzhatnánk egy LNG-terminált vagy egy kőolajfinomítót… abban az összes északi és balti elnök biztos lehet: nekünk Magyarország energiaellátásának biztosítása a feladatunk, nem fogjuk feladni energiabiztonságunkat, és garantáljuk az energiaellátást a magyar emberek és a magyarországi vállalatok számára.”

Egy másik példában – hogy visszaadjuk a szót Benyhe Istvánnak – arról szólt, hogy geopolitikai hozzá nem értés mutatkozott meg akkor, amikor Magyarországon anno berendezkedő kommunista hatalom emberek tömegeit „zavarta” a városokba, a gyárakba a földekről. Rámutatott, ilyen gyors változáshoz generációk kellenek. Mint mondta, ismételten definícióval élve: a geopolitika azt mutatja meg, hogy az adott területen mi az az optimális társadalmi tevékenység, ami leginkább gondoskodik arról, hogy az adott társadalom fennmaradjon.

„Senki nem akar elpusztulni. Se az egyén, se a társadalom. Szeretne az lenni, ami. Szeretne azonos lenni azzal, aminek született, ezért aztán a népek mindig konzervatívak” – jelentette ki.

Benyhe István szerint egy ország nem tudja megvédeni magát sem a külső ellenséggel, sem a gazdasági behatolással, de olykor még a természet változásaival szemben sem, ha nincsen tisztában a saját geopolitikai adottságaival.

Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatója, aki így a könyvbemutató házigazdája és moderátora is volt arról beszélt, hogy Benyhe István könyve eligazítást nyújt a geopolitika izgalmas kérdéseiben a témáért érdeklődő olvasók számára.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő gondolatai olvashatók a könyv hátoldalán:

„Benyhe István kötetében terítékre kerül minden, ami fontos, az orosz–ukrán háborútól a közel-keleti eseményekig és az emelkedő Kína körüli feszültségekig. […] Az EU megerősítésére lenne szükség, de közben a kontinens vezetését a valóságtól elszakadt ideológiák hatják át. Így nehéz egyszerre kezelni a gazdasági és társadalmi problémákat. Hogyan reagáljon a Nyugat Kína emelkedésére? Miért nem állt a Nyugat mellé a globális dél országainak többsége? Meg lehet-e állítani, ha a világ egyik legősibb és legnagyobb nemzete, a kínai, egy irányba mozdul? Nagy kérdés India is, amely puszta demográfiai és gazdasági súlyával már ma is jelentős tényező, nemcsak a térségben, hanem globálisan is. A kötet sok választ ad, de még több kérdést vet fel. Valójában csak egy biztos, az, hogy nagy változások korát éljük. Ezek végiggondolása segít a felkészülésben”.

Vezetőkép: Benyhe István Geopolitika című könyvének budapesti bemutatóján Tirts Tamás és Szakály Sándor működött közre 2025. szeptember 17-én. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona