A szírek nem mennek haza! 89 százalékuk Németországban marad
Magdeburg belvárosának legnagyobb bevásárlóutcájában egy szíriai migráns halálra késelt egy 59 éves nőt. Aki először egy irodaépület bejáratába menekült, ám az elkövető utána futott majd többször is megszúrta. A hétvégi hírt persze nem a német kormányhoz hű média, hanem a Junge Freiheit tette közzé.
Egyelőre ennyit tudunk, de ebből az egy esetből nem szeretnénk általánosítani. (Nemrég megírtuk, hogy Ausztriában a bűnelkövetők listáján a románok és a németek után a szíriaiak állnak a dobogós helyen.)
Tény, hogy jelenleg közel egymillió szíriai él Németországban, és a korábbi belügyminiszter januárban még azt mondta, hogy az új kormány megalakulása után az ország már biztonságosnak tekinthető, és több százezer szíriait vissza kellene küldeni szülőhazájába. Ebből persze semmi sem lett és nem is lesz, miután Merz kancellár megerősítette, hogy Németország befogadó és multikulturális ország marad.
A honosított állampolgárok száma pedig egyre csak nő. 2023-ban még 75 ezer szíriai kért és kapott német útlevelet, tavaly ez a szám 83 ezerre emelkedett.
A Német Gazdaságkutató Intézet szerint az idén eddig 17.600 menedékjog iránti kérelem érkezett be, de csupán 1.900 szíriai tért vissza a hazájába. Ezek szerint a szírek 89 százalékának eszébe sem jut visszatérni a Közel-Keletre. Ami azért is érdekes, mert az új szíriai vezető Ahmed al-Saraa (mozgalmi nevén Abu Mohammad al-Dzsoláni) ma már nyíltan vállalja, hogy Szíriában muszlim ország épül. A hadseregbe jelentkezők pedig akár hívők akár nem, kötelező saría-oktatásban vesznek részt. Tehát a szírek németországi története nem a vallásról, hanem inkább a pénzről szól.
Hogy a ma létező közel egymillió szírrel mit tesz Németország, a jövő titka. A statisztikával majd lehet játszadozni, hiszen közülük egyre többen lesznek német állampolgárok, akik majd a bűnözési statisztikákban is „németként” szerepelnek. Kivéve Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol a belügyminiszter a napokban elrendelte, hogy ha valakinek két állampolgársága van, mindkettőt fel kell tüntetni a bűnözési statisztikákban.
De ettől függetlenül a német kormány féltékenyen őrzi a „külföldiek” nemzet szerinti bűnözési adatait. Statisztikailag nem mérvadó, de az AfD kérésére a Rendőrségi Bűnügyi Statisztikai Hivatal (PKS) kiadta a tavalyi uszodai bűncselekmények számát. E szerint 119 ilyen bűncselekmény történt, amelyek közül 76-ot „külföldiek” követtek el. 22 afgán, 12 szír (azaz az összesből 10 százalék, a külföldiek közül 15 százalék) és 8 török vezeti a listát.
Akiket persze – amíg munkába nem állnak – segélyekkel ugyanúgy el kell tartani, mint a többi befogadottat. A már létező, vagy még ezután betelepülő családtagjaikról nem is beszélve.
Vezetőkép: Németországban élő szíriaiak ünnepelnek Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának megdöntése után Berlinben 2024. december 8-án. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
