Közel 50 éve nem történt ilyen – avar kori szablyát találtak régészek Fejér vármegyében
Egészen kivételes leletet találtak a székesfehérvári Szent István Király Múzeum (SZIKM) régészei Székesfehérvár és az onnan délre található Aba között. Avar kori szablya került elő egy sírból!
A Magyar Nemzeti Múzeum Temetők az űrből elnevezésű programja keretén belül ismeretlen temetőket kutatnak a SZIKM régészei műholdak segítségével – adta hírül a székesfehérvári múzeum honlapja csütörtökön.
A technológia lényege, hogy megfelelő időjárási és fényviszonyok között zöld gabona esetében jól kirajzolódik, hogy mely területen található temető, illetve az egyes temetőn belül hol helyezkednek el a sírok – foglalták össze. Az egykor megbolygatott föld, azaz a sír helyén a gabona élénkebb, erősebb zöld, ugyanis a lazább szerkezetű föld vízgyűjtőként működik, amit a növényzet jobban kedvel. Azon sírok határozhatók meg legjobban, amelyeket mélyre ástak, azaz mélységük meghaladja az egy métert. Érdekesség, hogy a mély sírok egyben korszakot is jelölnek. Például a két méter mélyen elhelyezkedő sírok a népvándorlás korára jellemzők.
A híradásból kiderül, hogy ilyen fotók alapján kezdték meg Szücsi Frigyes régész vezetésével a feltárási munkálatokat Székesfehérvár és Aba határán egy magánkézben lévő szántóföldön. A műholdkép alapján a jelzett területen négy-ötszáz sírhellyel rendelkező temető, ettől pár száz méterre pedig egy kisebb temető található.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy a nagyobb temetőben két sírt bontottak ki és végezték el a régészeti feltárást. A leletanyag alapján a két sír közép avar kori. Már a feltárás vége felé jártak augusztus 25-én, amikor a délutáni órákban egy szablya alakja kezdett kirajzolódni az egyik sírban. Szablyákat egész Magyarország területén ritkán tárnak fel sírokban, de Fejér vármegyére ez még kevésbé jellemző. Utoljára Fülöp Gyula, a múzeum elhunyt avar koros régésze tárt fel Kajászó-Újmajor lelőhelyen 1979-ben hasonló sírt.
Szücsi Frigyes kiemelte, hogy
a korabeli avar sírokban általában lándzsákat, íjakat találnak, ezért a szablya már önmagában is jelzés értékű, hogy magasabb rangú ember nyugszik az adott sírban. Ráadásul e sír halottját aranyozott bronz varkocsok díszítették, valamint préselt bronz övdísszel rendelkezett. A díszöv is rangot jelez az adott korban.
A szablya kivétele a legnehezebb művelet, mivel a korrodálódott anyag könnyen széteshet, ezért a fegyvert Teker László önkéntes munkatárs, asztalos által előállított speciális kalodával emelik ki a körülötte lévő földdel együtt, hogy később a restaurátor-műhelyben a szakemberek feljavíthassák. Ez azért is fontos művelet, mert a szántóföldek alatt lévő fémek az utóbbi korok vegyszeres mezőgazdasági kezelései miatt rossz állapotban vannak – ismertették.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy Fejér vármegye területén jelenleg nyolcvan ilyen kutatatlan, de fotózott terület áll rendelkezésre, amelyeket elég csak szúrópróbaszerűen feltárni, s ha igazolódik azokról is az avar kor időszaka, akkor már a tudományos kutatásokban felhasználható területekről beszélünk.
A beszámoló szerint Szabados György történész is a helyszínre sietett, ahol a múzeum kérdésére elmondta, hogy a régészeti kutatások fejlődése a történész számára azt igazolja, hogy Fejér vármegye 1400 évvel ezelőtt is fontos terület lehetett, amit a sok avar kori temető igazol.
Kapcsolódó:
Temetők az űrből – új távlatokat nyit a régészetben a Nemzeti Régészeti Intézet országos programja
Vezetőkép: Szücsi Frigyes régész a Székesfehérvár és Aba között található avar kori temető feltárásán. Forrás: Facebook/Szent István Király Múzeum
