Eltűnt épületek nyomában – A Royal Vio mozi
A Városliget egykor a fővárosi szórakozás központja volt: körhinták, céllövöldék, bábjátékosok és zenés mulatók között nyílt meg 1903-ban a második állandó ligeti mozi, a Royal Vio.
Az első a Fortuna volt, de a Royal Vio hamar népszerű lett a közönség körében, hiszen nyáron naponta, télen szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is tartott vetítéseket. A közönség soraiban családok, szerelmespárok, kíváncsi fiatalok ültek, akik az új technika, a mozgókép varázsát élvezhették a Városliget pezsgő világában. 
Az épület 1908-ban nyerte el végleges formáját Dénes (Sternberg) Rezső tervei alapján a Mutatványos tér 10. számú parcelláján. Homlokzata a historizáló és a szecessziós stílusjegyek különös találkozását mutatta. A főtömeget egy széles, íves oromzat uralta, közepén félköríves fülkében lovas szoborcsoport állt. Kevesen tudják, de a mozgókép szorosan kapcsolódik a lóhoz a filmtörténet kezdetétől. Eadweard Muybridge 1870–80-as években készített híres fotósorozatai vágtató lovakról bizonyították először, hogy a mozgást képkockák sorozatával lehet rögzíteni és visszaadni. Ezek a kísérletek közvetlenül vezettek a filmtechnika megszületéséhez. Emiatt a ló vágtája a mozgás és a mozi egyik ősi szimbóluma. 
A plasztikus kompozíció monumentális díszként magasodott a bejárat fölé, amely három kapun át vezetett a 350 fő befogadására alkalmas vetítőterembe. A portál fölött egyszerű, de figyelemfelkeltő felirat hirdette a helyet: „The Royal Vio”. A főbejárat feletti oromfal két oldalát puttókat mintázó, spiáter (könnyű ötvény) szobrok szegélyeztek, melyek egy-egy kandelábert tartottak. A homlokzat jobb oldalán a zárterkély mögött kaptak helyet a mozi gazdasági és igazgatósági helyiségei. A felette emelkedő tornyot lekerekített kupola zárt le, ahová a megváltott mozijeggyel lehetett felmenni. A toronyból minden bizonnyal lenyűgöző volt a kilátás a Mutatványos tér és környékére. A hullámzó oromív és a szoborfülke szecessziós vonalai játékosságot vittek a homlokzatba, ugyanakkor a masszív tömbök és a kőhatású felületek komoly monumentalitást sugároztak. 
A Royal Vio a vásári mutatványok és attrakciók világában egy új korszak szórakozását hozta el: a mozit. A mozgókép gyorsan háttérbe szorította a panorámákat és más látványosságokat, hiszen a modern városlakó igényeit már igazán csak a film tudta kielégíteni. A Royal Vio műsorán drámák, westernek és a kor népszerű filmjei váltották egymást, miközben a sötét nézőtér gyakran titkos találkák színhelyéül is szolgált. A korabeli újságok még azt is megjegyezték: sokan nem is a film kedvéért, hanem inkább egy-egy lopott csók reményében látogatták a vetítéseket.
A városi mozik rohamos fejlődése fokozatosan háttérbe szorította a ligeti intézményt, de a végső döfést a gazdasági világválság hozta el. Az 1930-as évek közepén a mozit lebontották, együtt a mellette álló, két apró tornyocskával díszített Helfgott-féle gyorsfényképészettel. A helyén szép francia kertet alakítottak ki, ahol 1950-től működött a „kisvidámpark”, amely sokak gyermekkori kedvence volt. A kisvidámpark – ahogyan az egész vidámparki terület is – a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésébe került, és 2013-ban zárta be végleg kapuit. 
Az Állatkerti körút ezen szakasza – a körhinta és a Cirkusz söröző közötti terület – 2018-ban új arculatot kapott. Olyan épületsort alakítottak ki, amely a hajdani mutatványos telep lebontott pavilonjait idézi. Az új házak között a Helfgott-féle gyorsfényképészet tornyocskákkal díszített homlokzatát is megjelenítették, bár nem az eredeti helyén. Jobb lett volna, ha a pavilon a régi helyére kerül, és kisebb ráfordítással akár az egykori, tornyos Royal Vio mozi homlokzata is méltó módon felidézhető lett volna. Így azonban az új épület inkább jelképes, semmint hiteles emléket állít a Városligetben egykor virágzó filmvetítések fénykorának.
(A sorozat hamarosan folytatódik!)
Fecske Gábor László
Kapcsolódó:
Eltűnt épületek nyomában – Az istvánmezei református mobiltemplom
Vezetőkép: A The Royal Vio mozi 1919 őszén. Forrás: www.fotomuveszet.net/Nok Gyula felvétele
