Kaszab Zoltán: Úgy tűnik, az ukránoknak semmi sem drága
Néhány napon belül harmadjára is támadás érte a Barátság kőolajvezetéket.
Megdöbbentő bejelentést tett pénteken reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki arról számolt be, hogy ismét támadás érte az Oroszországból Magyarországra olajat szállító Barátság vezeték egyik, orosz-belorusz határhoz közeli elemét. Ukrajna rövid időn belül harmadjára teszi meg ezt, így nehéz nem üzenetként, nyomásgyakorlási eszközként értékelni az újabb és újabb akciókat.
Az üzenet világos: Kijev a lehető összes eszközzel próbál borsot törni a budapesti kormány orra alá, amiért az nem támogatja Ukrajna gyorsított Uniós tagságát. Az ukrán külügyminiszter a második támadás után egyértelműen meg is üzente magyar kollégájának, hogy ők állnak az akció mögött és hogy panasszal Szijjártó Péter Moszkvához fordulhat, ha szeretne.
Az ukrán csapások intenzitásának növekedése azt mutatja, hogy a béketárgyalások megkezdése előtt Kijev mindent elkövet azért, hogy nyomást gyakoroljon azokra a szereplőkre, amelyek nem az ő álláspontját képviselik.
Valószínűleg ugyanis a jelenlegi ukrán vezetés tökéletesen tisztában van azzal, hogy egy esetleges – rövid-, vagy hosszútávú – rendezés után Zelenszkijnek hamarosan távoznia kellene és könnyen elképzelhető, hogy az Uniós csatlakozás sem lenne annyira fontos, mint most. Addig azonban, amíg el nem jön ez a pont, a Magyarországra gyakorolt nyomás csak fokozódni fog. Akár fizikai értelemben, mint a kőolajvezeték elleni támadás, akár ennél burkoltabb akciók keretében, mint amilyen a Bloomberg által közölt álhír volt. A tekintélyes lap ugyanis a napokban megírta, hogy Trump amerikai elnök azért hívta fel Orbán Viktort, hogy meggyőzze, ne blokkolja tovább Ukrajna Uniós tagságát.
A nemzetközi hálózat jól szervezettségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az álhírt a teljes nyugati és hazai balliberális sajtó átvette – anélkül, hogy az érintetteket bárki is megkérdezte volna.
Merthogy ők meg tudták volna erősíteni, hogy nemcsak a beszélgetés tartalma nem valós, hanem maga a hívás ténye is egy hazugság. Így működik tehát az a propaganda gépezet, amellyel a magyar kormánynak fel kell vennie a harcot.
A nyomásgyakorlást pedig érdemes komolyan venni, hiszen az Északi Áramlat három évvel ezelőtti felrobbantása intő példa lehet. Bár azóta sem bizonyosodott be, hogy a támadást Ukrajna utasítására követték el, a minap Olaszországban elfogták az egyik feltételezett elkövetőt, akiről a német Bild azt írta, hogy korábban századosként szolgált az ukrán hadseregben, előtte pedig a titkosszolgálat tisztje volt. Nagyon érdekes lesz, ha ő elkezd beszélni a részletekről hiszen, ha bebizonyosodik, hogy a vezetéket Ukrajna robbantotta fel, az egyrészt egy NATO tagország infrastruktúrája elleni támadás, másrészt mutatja, hogy
az ukránoknak semmi sem drága, ha a saját érdekeik érvényesítéséről van szó, így a Barátság vezeték akár nagyobb veszélyben is lehet, mint elsőre gondoljuk.
Nem véletlenül üzente Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt, hogy Ukrajna áram- és gázellátása nagyban függ Magyarországtól. Ebből akár az is kiolvasható, hogy a kormány kezében ott van a válaszlépés lehetősége, ha olyan történik, ami sértené az energiafüggetlenségét.
Arról pedig az ukrán vezetésnek kellene elgondolkodnia, hogy Unióba készülő országként vajon így érdemes-e kivívni egy Uniós szomszéd jóindulatát? És ideje lenne Brüsszelnek is a sarkára állnia, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy az egyik tagállam energiabiztonsága kerül lassan nap, mint nap veszélybe. Érdemes lenne ezzel is foglalkozni a gyorsított ukrán tagság erőltetése mellett.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Friedrich Merz német kancellárral tartott sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. augusztus 13-án. Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
