Budapest elveszett tetődíszei – A Freystädtler-bérház
A Gutenberg tér a József körút Palotanegyed felőli részén alakult ki a 19. század közepére. 1884-ben kapta a Fővárosi Közmunkák Tanácsától a Főherceg Sándor nevet, amely II. József császár unokaöccse és 1790–1795 között Magyarország nádora volt. Ekkor a mai Bródy Sándor utca is ezt a nevet viselte.
A 20. század első felében több névváltoztatási kísérlet történt: a nyomdászok többször is szerették volna Gutenberg térré nevezni, míg a Józsefvárosi Orvostársaság Fodor József tér elnevezést javasolt. Ezek a kezdeményezések évtizedekig elutasításra kerültek. A tér neve 1919-ben Sándor térre változott, 1929-től ismét Főherceg Sándor tér lett, majd 1930-tól újra Sándor tér, végül 1946-ban – a nyomdászok kitartó küzdelmének eredményeként – végleg felvette a Gutenberg nevet. 
A tér épített környezetének különleges darabja a 2. szám alatti bérház, amely kövesgyűri Freystädtler Jenő lovag pasa megrendelésére épült. Freystädtler a századvég és a XX. század elejének pesti életében igazi jelenség volt. Apjától, Freystädtler Antaltól – a Balaton-felvidék legnagyobb földbérlőjétől és több mezőgazdasági üzem tulajdonosától – hatalmas vagyont örökölt: öt budapesti ingatlant, számos vidéki birtokot, nemesi rangot és lovagi címet. A „pasa” titulust a Budapestre látogató perzsa sahtól kapta, miután részt vett a török vasút kiépítésében. 
Az Érdi Zsigmond építész tervezte hatszintes bérház 1927 és 1928 között épült, a századfordulós pesti historizmus és a szecesszió átmeneti stílusában, impozáns tömegformálással. Főhomlokzatát hangsúlyos középrizalit uralja, amelyet íves záródású ablakok és elegáns erkélyek tagolnak. A földszinti és félemeleti szinteken erőteljes, kőburkolatos lábazat ad szilárd alapot, míg a felső szinteken a függőleges tagolás – pilaszterekkel és szobordíszekkel – könnyíti az épület arányait. 
A sarkokon hengeres, toronyszerű bővítmények emelkedtek, kupolával lezárva, ami mozgalmas, szinte kastélyszerű megjelenést adott a bérpalotának. A középrizalitot magas, tört vonalú manzárdtető ékesítette, amelyet lanternaszerű torony koronázott meg – ez a főváros egykor látványos tetődíszei közé tartozott. A szobrászati részletek – köztük a második emelet ülő alakos díszei – finoman oldották az épület tömegét: a baloldalon egy nő-, a jobboldalon egy férfialak állt, mindketten lándzsát tartottak, melyekre lobogót lehetett felvonni. A férfialak kezében a Freystädtler, a nőalakéban a Jákó család címere volt, utalva arra, hogy a ház szerelmének, Jákó Amáliának épült.
A bérház a II. világháborúban megsérült – főleg kézifegyverek golyónyomai borították a homlokzatot –, ám a jellegzetes tetődísz épségben megmaradt. Máig tisztázatlan, mikor és miért bontották el az épület díszes tetőzetét, beleértve a szélső kupolákat, a magastetőt és a lanternát. A pasa sorsa a háború után tovább romlott: zsidó származása miatt koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan csodával határos módon hazatért, de Amália ekkor sem fogadta be. A városi legenda szerint Freystädtler végül a háza előtt, a Gutenberg téren, egy padon halt meg. 
A Gutenberg tér 2. szám alatti Freystädtler-bérház mára elvesztette eredeti tetődíszeit, ám még csonkán is őrzi egy letűnt, nagyvilági Budapest hangulatát, és emléket állít annak az excentrikus figurának, aki egykor felépíttette.
(A sorozat hamarosan folytatódik!)
Fecske Gábor László
Kapcsolódó:
Eltűnt épületek nyomában – Az istvánmezei református mobiltemplom
Vezetőkép: A Freystädtler-bérház. Forrás: www.wikiwand.com
