Szent István Renddel tüntették ki a két magyar űrhajóst, Farkas Bertalant és Kapu Tibort
Kapu Tibornak, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kutatóűrhajósának és Farkas Bertalannak, a HUNOR Magyar Űrhajós Program tanácsadójának, nyugállományú dandártábornoknak, vadászpilótának, kutatóűrhajósnak Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Szent István Rend kitüntetést adományozta az államalapítás ünnepe alkalmából.
Kapu Tibor életútja
Kapu Tibor 1991. november 5-én született Vásárosnaményban egy gépészmérnök-pedagógus házaspár első gyermekeként. Gyermekkorát Nyíregyházán töltötte, középiskoláit a város hatosztályos Krúdy Gyula Gimnáziumában végezte. Már kisgyerekként vadászrepülő, majd vadászgép-szerelő szeretett volna lenni, többször járt a kecskeméti repülőnapokon. Az érettségit követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) a géptervezésre, majd a polimertechnikára specializált alap- és mesterszakos gépészmérnöki diplomát szerzett 2016-ban.
Előbb a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban szerzett tapasztalatokat, majd egy évig Belgiumban dolgozott az ipari automatizálás területén. Hazatérve az autóiparban, a Robert Bosch Kft.-nél akkumulátorfejlesztésre specializálódva dolgozott, az itt eltöltött öt évből egyet Kaliforniában töltött kiküldetésben. Ezt követően az űriparra váltott, majd jelentkezett a nemzeti kutatóűrhajós programba ((HUNgarian to ORbit – HUNOR), amelynek célja az volt, hogy Farkas Bertalan 1980-es űrrepülése után Magyarország ismét űrhajóst küldjön a világűrbe.
Jelentkezését a 2022. január végi határidő lejárta előtt szinte az utolsó pillanatban adta be. A komplex és szigorú, itthon és külföldön zajló többlépcsős kiválasztási folyamat során a fizikai és az orvosi alkalmasság mellett a több mint 240 jelentkező szellemi teljesítőképességét, testük teherbírását, személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát, együttműködési készségét és döntési képességét is tesztelték. A kiképzést 2023. március 7-én négy jelölt – köztük Kapu Tibor – kezdhette meg, s a szakértői bizottság 2024. május 27-én jelentette be, hogy a kutatóűrhajós pozícióba Kapu Tibor gépészmérnököt, a kutatóűrhajós tartalékos pozícióba Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnököt választották.
A kutatóűrhajósok küldetés-specifikus kiképzése 2024. augusztus 5-én kezdődött meg az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) houstoni Johnson Űrközpontjában. A NASA kiképzési programját, amely kiegészült az Axiom Space által biztosított különleges modulokkal, illetve a SpaceX tréningjeivel, a magyar küldetésspecialista 2025. április 12-én sikeresen teljesítette.
A negyedik nemzetközi kereskedelmi űrmisszió, az Axiom-4 küldetés (Axiom Misson 4) négy tagú legénysége – az amerikai Peggy Whitson, az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és a HUNOR képviseletében Kapu Tibor – 2025. június 25-én indult útnak a Dragon űrkapszulával és július 15-én érkeztek vissza a Földre. Kapu Tibor 18 napot és 43 percet töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ahol több mint 60 tudományos kísérletet végeztek el. A magyar űrhajós 25 kísérlettel járult hozzá a küldetés sikeréhez, ezek között szerepeltek anyagtudományi és orvosbiológiai kísérletek, folyadékvizsgálatok, sugárzásmérési, biológiai, fizikai, meteorológiai és agrármérnöki kutatások egyaránt. Kapu Tibor többször is bejelentkezett az ISS-ről, üzeneteket küldött az űrből, tartott sajtótájékoztatót és rendhagyó fizikaórát, kérdezhették középiskolások és beszélgetett Orbán Viktor miniszterelnökkel. (Cserényi Gyula kiképzett űrhajós a Földről segítette az űrállomáson dolgozó magyar kutatóűrhajós munkáját.)
Kapu Tibor a rehabilitációs időszakot követően augusztus 18-án érkezett haza Magyarországra. Tudni róla, hogy szabadidejében szívesen zenél és sportol, kosárlabdázik, rendszeresen vesz részt futóversenyeken, lefutotta a maratont és tucatnyinál is több alkalommal a félmaratont, 38 ejtőernyős ugrás van mögötte, a HUNOR Programmal is egy ejtőernyős Facebook-csoportban találkozott. Több hazai és külföldi olimpiai bajnok tisztelője, akiknek a sportban elért eredmények mellett a fiatalokat inspiráló hatását, példamutató magatartását korábban a maga számára meghatározónak nevezte.
Farkas Bertalan életútja
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 1949. augusztus 2-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gyulaházán. Középiskoláit a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban végezte. Miután Nyíregyházán megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy pilóta lesz, 1967-től a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő, a pápai repülőtéren szolgált.
A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok egy-egy képviselője is feljusson a világűrbe. Magyarországra a tervek szerint ötödikként, 1979-ben került volna sor, a jelöltek kiválasztási folyamata 1977 tavaszán, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben kezdődött. Űrhajósnak a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett vadászrepülőgép-pilóták jelentkezhettek, a hét alkalmas minősítést kapott jelölt közül a magyar és szovjet repülőorvosi bizottság együttes ülésén négyet választott ki. A Moszkvában elvégzett további vizsgálatok után Farkas Bertalan és Magyari Béla utazhatott kiképzésre a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, népszerű nevén Csillagvárosba. A világűrbe induló jelöltről döntő szovjet hatóságok választása Farkas Bertalanra esett, akit szükség esetén Magyari Béla helyettesített volna, szovjet társaikkal együtt mindkettejüket kiképezték.
Az űrutazásra a tervezettnél egy évvel később került sor: Farkas Bertalan kutatóűrhajós és a szovjet Valerij Kubaszov parancsnok 1980. május 26-án indult útnak a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó másnap kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol az április 10-én a Szojuz-35-tel érkezett Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. Az egyhetes űrrepülés során több, magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérletet is elvégeztek. Többek között vizsgálták, hogyan termelődik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje, a Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel szellemi munkavégző képességüket figyelték meg. Farkas Bertalan hét napot, 20 órát és 45 percet töltött a kozmoszban, szovjet társával a Szojuz-35 fedélzetén 1980. június 3-án értek földet Kazahsztánban, ők voltak az elsők, akiknek a visszaérkezés alatt 45-50 g-s túlterhelést kellett elviselniük. A sikeres űrrepülés után megkapta a Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse kitüntetést, a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa lett.
Farkas Bertalan 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen közlekedésmérnöki diplomát szerzett, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, mérnök ezredes lett, 1995-től dandártábornok, a honvédség repülőszemlélő-helyettese volt. 1996-ban légügyi attasé lett az Egyesült Államokban, 1997-ben nyugállományba vonult. Ezután a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara) kutatómérnökként katonai környezetvédelemmel foglalkozott, tanácsadóként dolgozott, s a HUNOR Magyar Űrhajós Program tanácsadója lett. A Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek megalakulása óta tagja, a Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesület elnöke.
Számos kitüntetése között a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben részesült (2019), Budapesten oktatási és módszertani központ viseli nevét, és egy kisbolygót is elneveztek róla. Megkapta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) díszdoktori címét, 2025-ben a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (katonai tagozat) kitüntetést vehette át. 
A Magyar Szent István Rendről
Kutatások szerint Koptik Odo dömölki apát már az 1741-es országgyűlésen javasolta egy Szent Istvánról elnevezett nemesi lovagrend létrehozását. Esterházy Ferenc gróf 1760-ban nyújtott be részletes javaslatot az uralkodónak civil érdemrend létrehozására az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára. Esterházy újabb tervezetét Mária Terézia 1764. február 20-án fogadta el, és Esterházyt nevezte ki az alapítandó rend kancellárjává. A döntés hátterében az lehetett, hogy a királynő 1764 júniusára országgyűlést hívott össze, amelyen a hadiadó emelését szerette volna elérni, s e gesztussal a rendek jóindulatát igyekezett elnyerni.
A Szent István Rend (Insignis Ordo Sancti Stephani) alapítására a királynő legidősebb fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én került sor, és másnap már megtörténtek az első adományozások. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő a jeles alkalomra magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: „publicum meritorum praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma.
Az alapszabály a rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: 20 nagykeresztes, 30 parancsnok és 50 kiskeresztes, e számba az egyházi tagokat nem számították bele. A kitüntetést csak férfiak kaphatták (az egyetlen kivétel az alapító Mária Terézia volt), az első két osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy generációra visszamenőleg kellett nemesi származást igazolni, bár ettől kivételes esetben eltekintettek. A nagykereszttel belső titkos tanácsosi, a parancsnoki kereszttel grófi vagy bárói rangot, a kiskereszttel bárói rangot lehetett kérelmezni.
A három osztály jelvénye nagyságban eltérő aranyszegélyű, sötétzöld zománcos kereszt volt, fölötte a magyar királyi korona képével, a nagykereszthez csillag is járt. A kereszt középpajzsa kerek, vörös zománcos, benne a koronás zöld hármas halmon fehér kettős kereszt áll, jobbról M.T., azaz M(aria) T(eresia) kezdőbetűk arany színben. A középpajzsot arany szegélyű karikagyűrű fogja körbe, benne a rend jelmondata. A jelvényt az első osztályban jobb vállon átvetett vállszalagon, a második osztályban nyakon, a harmadikban gomblyukban viselték. A rendnek külön öltözete (vörös bársonyruha, vörös tafotával bélelt és hermelinnel szegélyezett zöld bársonymente és kócsagtollas vörös bársonykalap) is volt. A tagság nem volt örökölhető, a jelvényt és a ruhát a kitüntetett halála után vissza kellett szolgáltatni.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után a Szent István Rend megszűnt, újjáalapítását a független Ausztria és Magyarország közötti vita gátolta arról, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e alapító. 1938-ban, az Anschluss (Ausztria német bekebelezése) után Horthy Miklós kormányzó rendelkezett a Magyar Királyi Szent István Rend adományozásáról, és átvette a rend nagymesteri tisztségét, de a felújított rendet csak néhány alkalommal adományozták.
A kitüntetéssel elsősorban polgári szolgálatokat ismertek el, politikusok, diplomaták, hivatalnokok és a 19. században már művészek és tudósok is megkaphatták. (A legenda szerint Arany János visszautasította a kiskeresztet, sőt válaszul írta volna A walesi bárdokat – a valóságban a költeményt 1857-ben írta, és tíz évvel később, a kiegyezés után kapta a kitüntetést, amelyet jobb meggyőződése ellenére, barátai unszolására elfogadott, de nem köszönt meg.) Az elismerést protokolláris és külpolitikai okokból is osztották, így a listán szerepel a szabadságharcot leverő Windisch-Grätz herceg, a megtorlást vezénylő Haynau, avagy 1938 után Hermann Göring, a náci Harmadik Birodalom egyik vezetője és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter is.
A Szent István Rendet 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor szüntették meg, majd 2011-ben a 2011. évi CCII. törvénnyel megújították. Az ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013-tól augusztus 20-án a miniszterelnök előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök (aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett). A Magyar Szent István Rendnek nincsenek osztályai, nők is megkaphatják, de a jelvény ugyanolyan, mint Mária Terézia korában volt.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Kapu Tibor kutatóűrhajós Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós társaságában érkezése után a Liszt Ferenc-repülőtéren 2025. augusztus 18-án. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
