Palkovics László szerint nem ébred öntudatra a mesterséges intelligencia

A jelenlegi struktúrában valószínűleg nem ébred öntudatra a mesterséges intelligencia (MI) – hangsúlyozta Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Bold Truth About Hungary című, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár által készített podcast csütörtökön közzétett adásában.

Palkovics László a műsorban elmondta, hogy saját tudattal rendelkező MI-t véletlenül nem lehet létrehozni, csak direkt.

De miért akarna az emberiség magának egy ellenséget? Van nekünk bőven egyébként is, tehát mi inkább eszközöket vagy segítő dolgot akarunk, azok meg nem tudnak ilyenné fordulni”

– fogalmazott.

„Tehát, én most azt gondolnám, hogy ezek a félelmek érdekesek, jót lehet róluk beszélgetni, (…) kevéssé matematikusokkal, kevéssé mérnökökkel, főleg inkább filozófusokkal vagy vallástudósokkal”

– tette hozzá a kormánybiztos. 

Kérdésre válaszolva kitért arra is:

az, hogy ki, milyen modelleket tud létrehozni, s milyen gyorsan tudja tanítani ezeket, ahhoz alapvetően négy dolog kell: az egyik az adat, amihez valamilyen formában hozzá kell férni, s ezen a téren egy állam – különösen a magyar – jól áll, hiszen rengeteg információt halmoz fel.

Szükség van továbbá számítási teljesítmény ahhoz, hogy gyorsan tudjunk számolni, sok adatot tudjunk tárolni.

Kell hozzá egy értelmezhető jogszabály és pénzügyi környezet, és a negyedik dolog, a szándék, meg a tehetség, ami körülírja a felhasználás lehetőségeit.

„Na most, ebből a négy dologból nekünk egyébként mindenünk megvan”

– mondta Palkovics László.

Közölte azt is, hogy ma is van több kisebb méretű szuperszámítógépünk, mint például a Komondor, egy 5 petaflopos gép, ami Debrecenben működik, de volt korábban az OTP-nek egy szuperszámítógépe, amelyen létrehozták az első nagy magyar nyelvű modellt, illetve most fogja hamarosan kiírni a közbeszerzési eljárást egy 20 petaflopos, Levente nevezetű gépre. 

A számítási és a tárolási kapacitás kapcsán Palkovics László szerint az energetikai háttér a fontos, s ezen a téren Magyarország jól áll:

az az energiamix, amivel rendelkezünk, az éppen egy szuperszámítógépnek az igényét tudja leképezni. Hozzátette, hogy ezek a gépek akkor térülnek meg, ha folyamatosan működnek, tehát éjjel-nappal energiára van szükségük, de nem mindegy, hogy a felhasznált energia milyen színű, tehát mennyire karbonmentes, mennyire megújuló, mennyibe kerül, lehet-e tárolni.

Egy felvetésre, miszerint legyen-e magyar gyártású, magyar nyelvű modell, Palkovics László azt válaszolta, hogy nyilvánvalóan ez a modell a nyelvi szinten nem lesz versenyképes a nagy nemzetközi modellekkel, de egy csomó területen meg igen.

Az a lényeg, hogy milyen adatokon képeztük ezt a modellt, s ebben Magyarországnak szerencséje van, mert vannak strukturált adataink a magyar mezőgazdaságról, például a magyar agráriumról, a magyar erdőtudományról vagy a vadgazdálkodásról, az egészségügyről, és ott van a KSH is.

Nagyon jó adatok vannak, és ezek az adatok egy adatstruktúrában vannak, egy adathalmazban, amit még nyilván meg kell tisztítani”

– mondta, hozzátéve, hogy nagyon sok adatunk van, amit fel lehet használni. Megjegyezte, hogy csak a levéltárnak van 300 kilométernyi papír adata, de ezeket föl kell dolgozni, digitalizálni kell, és utána lehet használni.

Mint mondta, nem kell tartani attól, hogy a Digitális Állampolgárság Programmal az embereket „követik”; ez egy nagyon jó szolgáltatás, amely egyszerűsíti, olcsóbbá, pontosabbá teszi az állam működését, és kényelmesebbé teszi az emberek életét.

„Volt kormánytagként pont inkább azt mondanám, hogy a kormány felismerte azt, hogy a kormányzati előkészítő tevékenységnél azok az adatok, amik rendelkezésünkre állnak, megfelelő alkalmazásokkal kiválóan alkalmazhatók”

– fogalmazott Palkovics László.

Forrás: MTI, Vezetőkép: MTI