Az éheztetést soha nem szabad háborús fegyverként használni – jelentette ki az ENSZ-főtitkár
António Guterres egy Addisz-Abebában megrendezett élelmezési konferencián közölte: „Az éheztetést nem szabad háborús fegyverként használni”. Az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozóját (UNFSS) Abij Ahmed etióp és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök nyitotta meg, mások között William Ruto kenyai és Haszán Sejk Mohamud szomáliai elnök jelenlétében.
„Az éghajlatváltozás kárt tesz a vetésben, az ellátási láncokban és a humanitárius segélyezésben. A konfliktusok révén tovább nő az éhínség Gázában, Szudánban és más területeken” – hangsúlyozta Guterres, aki videóösszeköttetés útján szólalt fel a keddig tartó tanácskozáson.
„Az éhínség táplálja a bizonytalanságot és tönkreteszi a békét. Soha nem fogadhatjuk el az éheztetést mint háborús fegyvert”
– tette hozzá a világszervezet főtitkára.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett vasárnap, hogy az alultápláltsági ráták „aggasztó szintet” értek el a Gázai övezetben, „júliusban rekordmagas volt a halálesetek száma”.
A palesztin területen, ahol Izrael a Hamász palesztin iszlamista szervezet 2023. október 7-i terrortámadásának megtorlásaként folytat hadműveletet, márciusban Izrael teljes blokádot rendelt el, amelyet később kissé enyhített.
Szudánban, ahol 2023 áprilisa óta folyik polgárháború a hadsereg és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű milícia között, tízezrek haltak meg és 14 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, az ország más részeibe, illetve külföldre menekülve. Az ENSZ szerint a konfliktus „a világ legsúlyosabb humanitárius válságához” vezetett.
Mahmud Ali Juszuf, az AU Bizottságának elnöke hétfőn felszólította a nemzetközi partnereket, hogy tegyenek eleget vállalásaiknak.
„Kétszáznyolcvankét millió afrikai alultáplált, 52 millió embert sújt az élelmiszer-bizonytalanság, közel 3,4 millióan pedig az éhínség küszöbén állnak”
– emlékeztetett Mahmud Ali Juszuf. Hozzátette, hogy tízmillióan váltak belső menekültté az aszály, az árvizek és a ciklonok miatt.
Az élelmiszer-ellátás követelményeihez való alkalmazkodás érdekében Mahmud Ali Juszuf egyebek mellett szorgalmazta, hogy a tagállamok fordítsák bruttó össztermékük 10 százalékát a mezőgazdaságra.
Az AU bizottságának elnöke felszólította a partnereket, hogy tegyenek eleget a vállalásaiknak, amelyeket az afrikai megoldások finanszírozása területén tettek.
Emberi jogi szervezetek népirtással vádolják Izraelt
Két jelentős izraeli jogvédő szervezet, a Becelem és az Orvosok az Emberi Jogokért első alkalommal népirtással vádolta meg jelentésében Izraelt a Gázai övezeti háború miatt.
„A vizsgálatunkból, amely Izrael gázai politikájáról és annak borzalmas következményeiről szól, valamint azokból a nyilatkozatokból, amelyeket vezető izraeli politikusok és katonai parancsnokok tettek a hadművelet céljairól, egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Izrael összehangoltan, szándékosan és sorozatosan olyan cselekményeket követ el, amelyek eredménye a palesztin társadalom megsemmisítése a Gázai övezetben”
– áll a jelentés nyilvánosságra hozásakor kiadott közleményben. „Más szavakkal: Izrael népirtást követ el a Gázai övezet palesztin lakossága ellen”- tették hozzá.
„Ezt a bűncselekmény-sorozatot azonnal le kell állítani. A felelősség elsősorban Izraelt terheli, de a nemzetközi közösséget is, amelynek minden eszközzel fel kellene lépnie ezen bűncselekmények ellen”
– mondta hétfőn a Kelet-Jeruzsálemben megtartott sajtótájékoztatón Orli Noj, a Becelem igazgatótanácsának elnöke.
„A népirtás meghatározása: összehangolt támadást egy embercsoport megsemmisítésének szándékával. Az elmúlt huszonkét hónapban példátlan mértékű pusztítást, szándékos éheztetést és tömeges kényszerkitelepítéseket láttunk. Gáza lakóit elűzték, bombázták és éheztetik, teljesen megfosztva őket emberi méltóságuktól és jogaiktól” – közölte Juli Novak, a Becelem ügyvezető igazgatója.
Izrael hivatalosan nem reagált a jelentésre, de korábban következetesen visszautasította a népirtás vádját. Jeruzsálem azt állítja, hogy igyekszik csökkenteni a civileket érő károkat, és azzal vádolja a Hamász palesztin iszlamista szervezetet, hogy tagjai iskola- és kórházépületekben rejtőznek, vesznek fel hadállást, vagyis a civil infrastruktúrát használják gerillaharcukhoz.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elutasította azt a vádat, miszerint Izrael szándékosan éheztetné az övezet civil lakosságát.
Kapcsolódó:
Pizzaballa bíboros: Az Egyház soha nem hagyja el Gáza szenvedő népét
Vezetőkép: Naima Abu Ful palesztin anya alultáplált kétéves kisfia, Jazan hátát mutatja a Sati belföldi menekülttáborban levő otthonukban, Gáza városában 2025. július 23-án, amikor 111 humanitárius szervezet és emberi jogi csoport közös közleményben hívta fel a figyelmet a tömeges éhínségre a háború sújtotta Gázai övezetben, és a humanitárius segélyek eljuttatását akadályozó izraeli korlátozások feloldását sürgette. Fotó: MTI/AP/Dzsehad as-Srafi
