Tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésen jutottak be – jelentette be Hankó Balázs Tusnádfürdőn
A kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában, Tusnádfürdőn nyilatkozva közölte, hogy tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésen jutottak be felsőoktatási intézménybe, ami mintegy 74 ezer hallgatót jelent.
Hankó Balázs közlése szerint az állami ösztöndíjas képzésekbe felvett hallgatók száma 2,5 ezerrel több, mint a tavalyi évben volt. Hozzátette, ez az adat a felsőoktatás megújulása utáni 2022-es felvételi évhez képest 13,5 ezerrel magasabb.
Egy évben a 74 ezer állami ösztöndíjas diákra 148 milliárd forintnyi oktatási, tanulmányi forrást biztosítanak a versenyképes, sikeres magyar egyetemeknek – fogalmazott a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy az idei volt az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije, hiszen összesen 95 907-en nyertek felvételt a megújult versenyképes magyar felsőoktatásba.
Kiemelte, hogy már három éve 90 ezer felett van a felvettek száma, emellett minőségi előrelépés is történik évről évre, és vannak olyan képzési területek, amelyek erősödnek.
Hankó Balázs jelezte, az elmúlt években ugyan mindig a gazdaságtudományi képzés volt az „aranyérmes”, de az első helyet most a mérnök-informatikus képzések nyerték el, erre a területre csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel. A második helyen a gazdaságtudományi, a harmadikon pedig a pedagógus szakok végeztek.
Erősödnek a magyar gazdaság és társadalom szempontjából kiemelten fontos területek is, mint a műszaki, a természettudományos, a mérnök-informatika, az agrár és az orvos-egészségtudományi szakok, tízből hatan ezekre a területekre nyertek felvételt – közölte a tárcavezető.
Mint hozzátette, a diákok 60 százaléka emelt szintű érettségivel került be a felsőoktatásba, és 40 százalékuk úgy kezdi meg felsőoktatási tanulmányait, hogy emelt szintű nyelvi érettségije van.
Jelezte, minden ötödik felvételt nyert hallgató 30 év feletti, ami a miniszter szerint azt is mutatja, hogy a versenyképes felsőoktatási intézmények jó diplomát adnak, a gyakorlat mellett pedig fontos az is, hogy a diploma a bérszorzókra is kiemelt hatással van.
A tárcavezető rámutatott, a 2022-es kiindulási évhez képest 64 százalékkal nőtt azok száma, akiket a szakképzésből vettek fel.
Úgy fogalmazott, nagyon jó rendszert alakítottak ki, mert az ötéves szakképzésből az utolsó év szintén beszámít az egyetemi évekbe, így kreditelismerésük is van a diákoknak. Hozzátette, idén 145 ilyen együttműködés volt a szakképző intézmények és az egyetemek között.
„Azt mondhatjuk, hogy a szakképzés a mérnök-informatikus képzés előszobája”
– jelentette ki.
Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy tizenkét magyar intézmény van a világ top öt százalékában, egy egyetemünk az első egy százalékban, három pedig a világ két százalékában szerepel. Emellett a magyar szakképzés Európa-bajnoki ezüstérmes. Bízunk abban, hogy újabb jó eredményeket érünk el ősszel a szakképzési Európa-bajnokságon – tette hozzá. Úgy fogalmazott, a teljes Kárpát-medencében kiváló a magyar felsőoktatás, csütörtökön a világ top 150-es listáján szereplő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kötött megállapodást a székelyföldi Sapientia Egyetemmel az agrárképzés erősítésére.
Kapcsolódó:
Hankó Balázs: Tizenhárom éve nem volt ilyen magas a sikeresen felvételizők száma
Vezetőkép forrása: Facebook/Hankó Balázs
