Mitől lett fekete a temesrékási Fekete Madonna?
A zarándoklatok hagyománya a temesvári egyházmegyében többszáz éves múltra tekint vissza. 1723. július 4-én, a pünkösd utáni 7. vasárnapon a jezsuita elöljáró és adlátusa (helyettese) Rékásra utazott, mert ünnepélyes körmenetben mutatták be és szentelték fel az Szűzanya szobrát. Ettől kezdve a temesváriak minden évben körmenetben vonultak Rékásra – olvasható a a Gyulafehérvári Főegyházmegye oldalán, a romkat.ro portálon.
Mint írják, a zarándoklatok hagyománya a temesvári egyházmegyében több száz éves múltra tekint vissza, amit a szerzetesrendek vagy plébániák krónikái dokumentálnak. A jezsuita szerzetesek naplója is beszámol egy ilyen szokásról, amelyet Martin Roos temesvári ny. püspök idéz az Erbe und Auftrag I.2a kötetében. „Rékás és az úgynevezett Fekete Madonna, a loretói Szűzanya másolata, az egyházmegye egyik legrégebbi zarándokhelye.
A zarándoklat eredete a bosnyák ferences tartomány szerzeteseihez nyúlik vissza, akik a török idők alatt és után itt, Rékáson lelkipásztori szolgálatot végeztek. A zarándoklatnak semmi köze a legendához, ahogyan arról a temesvári jezsuiták naplói is beszámolnak.
Meglepő azonban, hogy a rékási zarándoklatot később a cigányokhoz kapcsolták, akik nyilvánvalóan a zarándoklat megszűnése után is folytatták ezt a hagyományt. Ennek egyik magyarázata lehet a jezsuita naplóban szereplő megjegyzés, miszerint az atya elkísérte a zarándokokat a téglaégető kemencékhez, és ott várta őket este. Abban az időben ezekben a kemencékben égették a vár építéséhez szükséges téglákat – és valószínűleg többnyire cigányok.
A sokác (horvát) közösség a legenda egyik változatát így ismeri: „Ott, ahol ma a római katolikus templom áll, abban az időben (1721 körül) egy kis erdőcske volt. A sokácok, akik akkoriban a Selistyében (a Bega bal partján, az Ármág közelében) laktak, halottaikat ebben a kis erdőcskében temették el. Itt fából egy kis imaházat állítottak fel. Ebben az erdőcskében egy hatalmas, vén, üreges tölgyfa állt, s ebben akadtak egy Mária szoborra.
Mint Istenfélő nép, az imaházba helyezték.
Mikor 1738-39-ben a török háború kitört, s török csapatok a községet is végigpusztították, a Szűz Mária szobrot a ferencrendi szerzetesek a korhadt fába rejtették. A fa az imaházzal együtt elégett.
Az ellenség elől elmenekült lakosság visszatérése után a szinte szénné égett, korhadt fa maradványaiban megtalálta az elrejtett Szűz Mária-szobrocskát, amely sértetlen maradt. Egy baja támadt csupán – fekete lett.
A Fekete Madonna teljes történetét a romkat.ro oldalon olvashatják el.
Vezetőkép forrása: romkat.ro
