Hazai nézőrekord a cselgáncs világbajnokságon, Tóth László szerint kialakult a következő nagy válogatott gerince

Tóth László, a magyar szövetség (MJSZ) elnöke szerint kialakult a következő nagy válogatott gerince a pénteken záruló budapesti cselgáncs-világbajnokságon.

Az európai szövetséget (EJU) is irányító sportdiplomata a Papp László Arénában tartott sajtótájékoztatóján a rendezési körülményekről elmondta, a heroikus munka része volt többek között, hogy a fő teremből választották le a klimatizált, ideális feltételeket nyújtó bemelegítő részt.

Emellett a szomszédban a régi Hungária Kupáknak otthont adott Körcsarnok – ahol magam is sokat versenyeztem – négy tatamin kínált edzéslehetőséget a dzsúdósoknak. Persze adódtak menetközben problémák, például tegnap jöttünk rá, hogy nem készültünk külön nagy dobogóval a mai csapatversenyre. De ma délután már ott állt a kiszélesített, különleges emelvény. És büszkén mondhatom, hogy közel telt házzal ment végig a verseny, és a sportágban hazai nézőrekordot regisztráltunk. Nem szabad elfelejteni, hogy mi most a napi két súlycsoporttal voltaképpen egy olimpiai programot valósítottunk meg. A díszvendégek közül még a Nemzetköz Evezős Szövetség vezetője is azt mondta, hogy fantasztikus a verseny, és ilyet ők a töredékében sem tudnak hozni”

– sorolta a dzsúdóelnök. 

A magyaroknak az 52 kilogrammos Gyertyás Róza révén egy bronzérmet, valamint Andrási Mártonnak (60) köszönhetően egy ötödik, továbbá Feczkó Csanád (60), Pupp Réka (52) és Gercsák Szabina (63) révén három hetedik helyet hozó vb-ről Tóth László kiemelte, mintha kicserélték volna a magyarok küzdő stílusát.

 

Nem intésekre mentek, hanem dobni akartak. A rendező jogán kapott helyek révén 8-10 helyett 21 magyar indulhatott el, és olyan súlycsoportokban is remekeltünk, amelyekben évtizedek óta vártunk eredményre, itt most kialakult a következő nagy válogatott gerince. A tavalyi olimpia után átstrukturáltuk a szakmai vezetést, mert széthúzás volt, ez vezetett a párizsi eredménytelenséghez is. Akkor méregdrága külföldi edzők helyett a vb-ig Bor Barnát kértük fel, akit gyermekkora óta ismerek, és akire mint láttam, csodálatosan ráhangolódtak a versenyzők, megbíznak benne, emellett az edzők is mögé álltak. Hosszú távú megoldásnak látom az ő személyét, és szerintem az elnökség meg fogja erősíteni őt a tisztségében”

– fejtette ki. 

A tervekről szólva az MJSZ első embere bejelentette, hogy a következő négy évben a magyar főváros Grand Slam-viadaloknak fog otthont adni, emellett elgondolkodnak a 2029-es vb-rendezésen, hogy megmaradjon a négyévenkénti sorminta.

Jövőre Baku, utána Kazahsztán, majd Bahrein következik a Los Angeles-i olimpiáig házigazdaként. Ami az EJU-t illeti, 2028-ig megvannak az Eb-helyszínek Tbiliszi, egy holland város és Montpellier révén, és olyan elképzelés is van, hogy 2029-ben az MJSZ a Grand Slamet becserélheti az Eb-re. 

 

A világbajnokságról elismerően nyilatkozott több prominens politikus is, köztük Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Magyar Levente külügyi államtitkár(KKM) is. A versenyen Sulyok Tamás köztársasági elnök is beszédet mondott, valamint a díjátadókon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Láng Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, valamint az OTP-csoport elnöke,  Csányi Sándor is részt vett.

Köszöntőjében Gombkötő Roland, a judoinfo.hu szaklap főszerkesztője kiemelte, a színpadra lépők valamennyien rengeteg örömöt okoztak a magyar szurkolóknak, a judocsaládnak, és sikereikkel, kiemelkedő eredményeikkel, a sportágért végzett munkájukkal igazi példaképpé váltak a következő generációk számára.

A díjakat Tóth László MJSZ-elnök, Nagy András főtitkár és Láng Zsolt, valamint Demény Ádám MJSZ-alelnökök adták át.

Az ünnepség során méltatták Madarász Tamás magyar bajnokot, aki tagja volt a 2006-ban Európa-bajnok magyar csapatnak, és karrierjét a 2012-es londoni olimpián zárta le.

Cirjenics Miklós 2016-ban Rio de Janeiróban és 2021-ben Tokióban is a magyar küldöttség tagja volt, nyert Grand Slam- és Grand Prix-viadalt, az Universiadén bronzérmes volt, kétszer nyert magyar bajnoki címet, 2017-ben tagja volt az Európa-bajnoki bronzérmes magyar csapatnak, és jelenleg az MJSZ sportvezetőjeként dolgozik.

Krizsán Szabolcs nyert magyar bajnokságot, és 2014-ben bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon, jelenleg a Magyar Honvédség őrnagyaként az olimpikonokat is foglalkoztató Sportszázad parancsnoka.

Csoknyai László 2012-ben és 2016-ban képviselte a magyar színeket az ötkarikás játékokon. A felnőtt mezőnyben négy alkalommal nyert magyar bajnoki címet, a 2017-es budapesti világbajnokságon ötödik lett, az Universiadén a dobogó harmadik fokára állhatott, tagja volt a 2009-ben Európa-bajnok, 2017-ben pedig Eb-bronzérmes magyar csapatnak. A magyar judósok közül elsőként kapott nemzetközi Fair Play-díjat 2016-ban.

Színpadra lépett a folytatásban Baczkó Bernadett kilencszeres magyar bajnok, aki 2007-ben a dobogó harmadik fokára állhatott az olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, a 2008-as pekingi olimpián pedig a hetedik helyen végzett.

Bor Barna jelenlegi szövetségi kapitány az Universiadékról aranyat, ezüstöt és bronzot is hozott, a csapat Európa-bajnokságokon a dobogó mindhárom fokán állt a válogatott tagjaként. Nyolcszor nyert magyar bajnoki címet, négyszer volt dobogós a felnőtt Európa-bajnokságokon, a 2011-es tyumenyi open-világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Részt vett a pekingi, londoni és riói olimpián, a 2012-es játékokon hetedik lett.

Karakas Hedvig Londonban az ötödik, Rióban a hetedik helyen végzett, világbajnoki bronzérmes, 2020-ban Európa-bajnok, és akkor őt választották az év női sportolójának Magyarországon. Napjainkban a Nemzetközi Judo Szövetség munkatársaként dolgozik.

Erdélyi-Joó Abigél tiszteletére 2010-ben és 2012-ben is eljátszották a Himnuszt az Európa-bajnokságon. Nyert Universiadét, kilencszer lett magyar bajnok, a londoni olimpián ötödik, Rióban hetedik lett.

Hadfi Dániel kétszer nyert magyar bajnokságot, tagja volt a 2009-es Európa-bajnok magyar csapatnak. 2007-ben megnyerte a belgrádi Európa-bajnokságot, a riói világbajnokságon bronzérmet szerzett, a világranglistán pedig az első helyen jegyezték. A 2008-as pekingi olimpián hetedikként zárt.

Mészáros Anett a 2012-es és a 2016-os olimpián is hetedik lett. Ő a magyar judosport világbajnoki rekordere, négy egymást követő vb-n állhatott a dobogóra, kétszer ezüst-, kétszer bronzérmes lett. 2010-ben Európa-bajnoki címet szerzett Bécsben, s abban az évben a világranglista első helyén állt.

Csernoviczki Éva sorozatban 11-szer állt Európa-bajnoki dobogón, kétszer annak legfelső fokán, 2013-ban éppen a Papp László Sportarénában lett először Európa-bajnok. Ő a sportág első magyar olimpiai érmese a nőknél, Londonban harmadik lett. 2008-ban Pekingben és 2016-ban Rióban a hetedik helyen végzett. Világbajnoki bronzérmet nyert 2011-ben, Párizsban, jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának alelnöke.

A Magyar Judóért-díj arany fokozatát vehette át az olimpiai és világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok Csősz Imre, aki jelenleg az IJF és az MJSZ munkatársaként dolgozik.

 

Forrás: MTI/Olimpia/MJSZ, Fotó: Judo World Championships Hungary 2025