Biró Barna Botond szerint a parajdi kivitelezők felülbírálták a külföldi szakértőket, ezért meg is nőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma

Jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat – közölte Biró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök. A folyó magas sótartalma miatt Maros megyében ismét romlott a vezetékes víz minősége.

A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi oldalán beszámolva Biró Barna Botond úgy fogalmazott, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy „innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét”.

A tanácselnök hangsúlyozta: a külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe.

A vízhozamcsökkentő gátak emelése után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták, majd a kivitelező beavatkozása után a korábbinak tízszeresére emelkedtek. Ehhez hozzájárult az is, hogy cég a patakot a munkálatok ideje alatt olyan helyre terelte, ahol a meder nem volt szigetelve.

A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét.

Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.

A 16 Maros megyei településen június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak. Közölték, hogy csütörtöktől az állatok itatásához is szállítanak vizet a falvakba.

Biró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott, „nem tudunk így haladni”, és a feladatkörök tisztázását kérte a parajdi bányakatasztrófa kezelésében. Továbbá – a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire utalva – kifogásolta, hogy

azoknak kell a helyzetből való kiutat megtalálni, „akik felelősek a katasztrófának a kialakulásában, akik a problémát okozták”.

A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére: ezek egyike a munkálatokban érintett sóipari társaság és vízügyi hatóság vezetőinek menesztése és új vezetők kinevezése, a második: tárcaközi bizottság létrehozása, melyet kormányhatározattal döntési joggal ruháznak fel, harmadik: rendkívüli állapot kihirdetése Parajdon, amikor katonai hatáskörökkel összpontosítják a felelősséget egyetlen helyre.

Úgy fogalmazott, „nagyon szomorú és dühös”, mivel azt látja, hogy nincs előrehaladás.

„Úgy vagyunk, mint Kőműves Kelemen: amit egyik nap megoldanak, azt mások másik nap lerombolják”

– mondta Biró Barna Botond.

Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Külföldi szakértők szerdán: A víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet

„Törékeny egyensúlyt” tapasztaltak a külföldi szakértők Parajdon, ahol véleményük szerint a sóbányát elárasztó víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el. Szerdán a helyi vállalkozókat is tájékoztatták az általuk igényelhető román állami támogatásról.

A Hargita megyei prefektúra szerdán közleményben összesítette az európai polgári védelmi mechanizmuson keresztül Parajdra küldött szakértők által megfogalmazott szakvéleményeket. Ezeket még kedden ismertették az illetékes román hatóságokkal a helyszínen, de csupán szerdán hozták nyilvánosságra.

A szakértők hidrológiai, geológiai és környezetvédelmi szempontból elemezték az elárasztott sóbánya helyzetét, és azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kialakult helyzet megoldásához szükséges intézkedések több terület illetékeseinek összehangolt együttműködése révén valósíthatók meg.

Közölték: az elárasztott sóbányát állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az állandó mérésekre és adatgyűjtésre a megvalósíthatósági tanulmányokhoz is szükség van, de ezek alapján lehet majd eldönteni azt is, mikor kezdődhet el a sós víz kiszivattyúzása a tárnákból.

A szakértők szerint ez mindenképp csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet. Jelenleg ugyanis biztosított egy „törékeny egyensúly” – fogalmaztak – miután a víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát.

Ezt az „egyensúlyt” azonban bármikor felboríthatják váratlan természeti események, egy újabb áradás vagy földmozgások, melyek beomlást okozhatnak

– írták. A bányában az édesvíz behatolása okozza a legnagyobb kárt, mivel kimossa a sót és ezáltal árt a szerkezetnek, ugyanakkor továbbviszi a sós vizet a Kis-Küküllőbe.

A Korond-patak elterelésével július elsejéig kell elkészülni, addig a sóbánya alatti folyószakaszon meg kell oldani a só kivonását az ivóvízből – írták.

A helyszínen két váltásban dolgoznak a munkások, akiknek a munkaterületre vezető, az áradások által tönkretett utat is újjá kell építeni.

A prefektúra közleménye szerint a külföldi szakértők június 26-ig részletes jelentést is összeállítanak a Parajdon tapasztaltakról.

Továbbá közölték, az elmúlt 24 órában nem jelentek meg újabb beomlások a területen, de a Dózsa-bánya felett új törésvonalak jelentkeztek, amelyek a jövőben nagyobb beomlásokat valószínűsítenek. A patak vízhozama lecsökkent és a sótartalma is stabilizálódott, miután megépült a két gát, melyek csökkentik a víz áramlásának sebességét. A veszélyeztetett terület közelében lakóknak a kitelepítése továbbra is érvényben marad.

Szerdán a gazdasági minisztérium képviselői találkoztak 90 turizmusból élő parajdi vállalkozóval, akiket a román kormány által nyújtott támogatásról tájékoztattak. Számukra infópontot is nyitnak a parajdi polgármesteri hivatalban, ahol a szükséges iratokról, tennivalókról érdeklődhetnek. A kérést legtöbb 30 napig kell benyújtaniuk.

A bukaresti kormány június elején 300 millió lej (23,88 milliárd forint) értékben hagyott jóvá költségvetési hitelt a bányát működtető állami vállalat és a sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógyászati tevékenységeket végző cégek támogatására.

Kapcsolódó:

Parajdon figyelik a mikroszeizmikus aktivitást, csökkent a Kis-Küküllő sótartalma

Parajdon a régi bánya már biztosan be fog omlani – az űrből is figyelik a sótömbök mozgását

Vezetőkép forrása: Facebook/Biró Barna Botond