A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ukrán gabona ne kerülhessen többet Magyarországra

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarországra még egyszer ukrán gabona ne kerülhessen forgalomba, ne szennyezze a környezetünket és ne veszélyeztesse a fogyasztóknak, illetve az állattartók által tenyésztett jószágoknak az egészségét – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságáért felelős államtitkára csütörtökön Karcagon.

Hubai Imre, a Szatmári Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezete és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Gazdakörök Szövetsége Gabonatermesztési szimpóziumán és szakmai tanácskozásán arról beszélt, hogy az önellátás képességének fenntartása a jövő záloga és ennek rendelik alá az agrárpolitikát, a soron következő reformokat is. Feszítő kérdésnek nevezte, hogy mi lesz Európa piacaival, ha Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozik az Európai Unióhoz és ezáltal az agrártámogatások mértéke a töredékére zuhan vissza.

Az elmúlt években képes volt az ukrán gabona tönkretenni a hazai gazdálkodók piacait

– mondta. Hozzátette: 2022-ben történelmi aszály volt, nem termett meg az ország gabonaszükséglete, a kukoricaszükséglet és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodása folytán a termékek Ukrajnából érkeztek be, ami torzulást okozott a gabonapiacon.

Nagyon sokan azt várják, hogy újra lehetőséghez jutnak, és idén is behozhatják Európába azt a minőséget, „amit Ukrajna képes produkálni” – közölte, kiemelve: „nekünk ez nem érdekünk”, ahogyan az sem, hogy az agrártámogatásokat elvegyék a gazdálkodóktól vagy a Közös Agrárpolitika vívmányairól le kelljen mondaniuk.

Szólt arról, hogy a gabonatermesztés még mindig egy kiszámítható ága a mezőgazdaságnak és talán legbiztosabban terem az őszi vetésű gabona, de például a tavaszi fagykár is károsította a gabonaféléket. Beszámolt arról, hogy mintegy tizenháromezer hektáron jeleztek a gazdálkodók május 31-ig tavaszi fagykárt – mondta.

Hubai Imre előadásában kitért arra is, hogy az agráriumot fenyegető veszélyekkel – legyen szó ellenőrizetlen import élelmiszerekről, alapanyagokról vagy tartós aszályról – csak összehangolt szakmai és kormányzati munkával lehet szembenézni. A vegetációs időben, de már azon túl is, éveken át elhúzódó tartós vízhiány egész Európa szerte, évről évre, egyre nagyobb károkat okoz az ökoszisztémáknak és a gazdaságnak egyaránt. Gerjeszti az élelmiszerár-inflációt és veszélyezteti a gazdák megélhetését, és az ökoszisztémák fennmaradását – közölte.

Megemlítette, hogy Magyarország kormánya felkészült a kihívásokra, idén 4,7 milliárd forint plusz forrást fordítanak az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására. Ez lehetővé tette, hogy a vízügyi ágazat a szántóföldek szélein és az állami főműveken, minden rendelkezésre álló és feltölthető csatorna, tározó és holtág tárolókapacitásának maximális kihasználásával, további 150-200 millió köbméterrel több, friss folyóvizet juttasson a tájba. Mint mondta:

most rendelkezésre áll a folyókban a vízkészlet és amíg a készletek megengedik, addig megtesznek mindent, hogy – akár ennek az akciótervnek a kiterjesztésével – a gazdálkodók háza sarkáig el tudják vinni a vizet.

Hangsúlyozta: az agrártárca elkötelezetten támogatja a gazdák munkáját. Mindent megtesznek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű felszíni víz álljon rendelkezésre már ebben az évben is, hogy tudjanak védekezni az aszály káros következményei ellen – fűzte hozzá.

F. Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a térségben jó, közepesnek minősített termés máshol kitűnőnek számít. Az elmúlt időszakban sokkal kevesebb csapadék volt, mint korábban, de a nehéz körülmények ellenére is megművelték a földeket, bevetették, gondozzák, mert az „optimizmus (..) kiölhetetlen a magyar gazdákból”.

Fazekas Gábor Gyula, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat elnöke azt mondta: ma amikor a klímaváltozás, a globális piaci verseny, a fenntarthatósági szempontok és a szomszédunkban dúló háború új kihívások elé állítja az ágazatot, még fontosabbá válik a szakmai párbeszéd és az innováció. Bízik abban, hogy a mai szimpózium is hozzájárul ahhoz hogy az Alföld – és vele együtt az egész ország – továbbra is a minőségi gabonatermesztés egyik meghatározó központja maradjon a hazai és nemzetközi piacon.

Szepesi Tibor, Karcag polgármestere (Fidesz-KDNP) kijelentette: a magyar gazdáknak úgy kell versenyképesnek lennie, hogy közben nem engedhetik el a minőséget, a fenntarthatóságot és az önállóságot.

„Aki a földet műveli, az az ország biztonságát is szolgálja”

– fogalmazott. A gabonatermesztés és az élelmiszeripar ma nemcsak gazdasági kérdés, hanem stratégiai, nemzetbiztonsági kérdés. Ezért különösen fontos, hogy a magyar agrárium kormányzat részéről is megerősített figyelmet kap és hogy azok a szereplők, akik „értik és ismerik a földet” részt vehessenek a jövőt érintő döntések kialakításában.

Szatmári Zoltán, a rendezvény helyszínét biztosító Szatmári Kft. és a Kunsági Malom Kft. ügyvezetője, tulajdonosa elmondta: 1993 óta hat malommal őrölnek az Alföldön, tíz országba exportálnak, háromszázezer tonna az éves kapacitásuk. Bejelentette: a tervek szerint év végén egy bulgur üzemet adnak majd át.

Az EU egyenértékűnek ismeri el az Ukrajnából és Moldovából származó import vetőmag tanúsítványait

Az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el csütörtökön, amely az európai uniós követelményekkel egyenértékűnek ismeri el Ukrajnában és Moldovában végzett szántóföldi ellenőrzéseket és vetőmagtermelési szabványokat.

Az uniós tanács tájékoztatása szerint a határozat a vonatkozó uniós követelményekkel egyenértékűnek fogadja el az Ukrajnában termesztett és tanúsított répa-, napraforgó-, repce- és szójababvetőmag, valamint a Moldovában termesztett és hatóságai által hivatalosan tanúsított takarmánynövény-vetőmagokat, valamint az elvégzett szántóföldi ellenőrzéseket.

Az egyenértékűség elismerése megerősíti, hogy a két érintett ország nemzeti eljárásai ugyanazokat a garanciákat nyújtják a vetőmag jellemzőire, valamint a vizsgálati, vetőmagazonosítási és -ellenőrzési szabályokra vonatkozóan, mint amelyek az EU-ban betakarított vetőmagokra vonatkoznak – tájékoztattak.

Az elfogadott határozattal összhangban az Ukrajnában és a Moldovában termesztett, felsorolt növényfajok vetőmagjai behozhatók az EU piacára. Ez azt is jelenti, hogy az EU-ban működő vállalatok diverzifikálhatják vetőmagtermő területeiket – közölték.

„Az új szabályok hozzájárulnak a kiváló minőségű vetőmag folyamatos ellátásának fenntartásához is az Európai Unió területén” – fogalmaztak.

Az EU-n kívül betakarított vetőmag csak akkor forgalmazható az Európai Unióban, ha ugyanolyan szabályoknak felel meg, mint a hivatalosan minősített uniós vetőmag. Azon országoknak, melyek az EU-ba kívánnak exportálni ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelniük a vetőmag jellemzőire, vizsgálatára, azonosítására, jelölésére, ellenőrzésére és csomagolására vonatkozóan, mint az EU-ban betakarított és ellenőrzött vetőmagnak. A tanúsítás magában foglalja a szántóföldi ellenőrzéseket, a vetőmag-mintavételt és a vizsgálatot.

A határozat kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba – tájékoztattak.

Vezetőkép: Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a „Micsoda malacunk van!” sertéshús-népszerűsítő kampány sajtótájékoztatóján a Normafa Rendezvényházban 2025. május 8-án. Fotó: MTI/Lakatos Péter