Parajdon a régi bánya már biztosan be fog omlani – az űrből is figyelik a sótömbök mozgását
Fennáll a régi bánya beomlásának veszélye Parajdon – erősítette meg szerdán Bogdan Ivan gazdasági miniszter. A székelyföldi településen szerdától nyolc külföldi szakértő segít a bányakatasztrófa utáni mentésben és a megoldáskeresésben.
A magyar, német, spanyol és holland szakemberek a román kollégákkal közösen dolgoznak a megoldáson, miután Románia a parajdi eset miatt aktiválta az európai katasztrófavédelmi mechanizmust – közölte a gazdasági miniszter, aki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel együtt tartott helyszíni szemlét.
Ivan azt mondta, fennáll annak a veszélye is, hogy beomlik a régi bánya teteje, és ez valószínűleg meg is fog történni, de csak lassan, hetek, hónapok múlva, mindenesetre a munkagépekkel nem szeretnék felgyorsítani a folyamatot. Mindazonáltal ez nem érinti negatívan a turisztikai részleget is magában foglaló, újabb bányarészt.
Folyik a Korond-patak elterelése, a környezetvédelmi, vízügyi és bányászati szakemberek pedig közösen dolgoznak a bányát elöntő víz oly módon való kiszivattyúzásán, hogy az minél kisebb mértékben károsítsa a környezetet és a gazdaságot – közölte a miniszter.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a parajdi katasztrófa után jelentést kért a szaktárcához tartozó összes bányaipari vállalattól esetleges problémáikról, szükséges intézkedésekről.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a Korond-patak és a Kis-Küküllő vízének magas sótartalmára, elismerve, hogy ez ökológiai katasztrófához vezethet. Emlékeztetett: literenként egy grammnyi só halpusztulást okoz a folyóvizekben, két grammnál pedig a teljes élővilág elpusztul.
Közölte: várhatóan július elsejéig végeznek a patak elterelésével, ami megoldaná a problémát. A Kis-Küküllő sótartalmának megnövekedése miatt 16 Maros megyei településen nem iható a vezetékes víz, emiatt a hatóságok szállítják az ivóvizet a lakosságnak.
Fechet hangsúlyozta: az illetékes hatóságok folyamatosan figyelik a parajdi fejleményeket, és bármikor készek közbelépni, ha a helyzet úgy kívánja. A legfontosabb az emberi életek védelme, valamint a hatóságok próbálnak műszaki megoldást találni a bánya biztonságossá tételére, az infrastruktúra és a környezet védelmére. Nyilatkozata szerint a sóbányában hétmillió köbméter víz lehet.
A parajdi községvezetés szerdán közösségi oldalán tájékoztatta a lakosságot az aktuális helyzetről. Mint közölték, a régi bánya felett kialakított védelmi zónát továbbra is lezárva tartják, és a környéken élők kitelepítése is érvényben marad.
Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába a múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Űrgeodéziai módszerekkel figyelik a kutatók, miként mozognak a bánya sótömbjei
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei – tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-t.
A Magyar Kutatási Hálózat közleményében felidézték, hogy a kutatóintézet több mint öt éve vesz részt a Topo-Transylvania nevű nemzetközi kutatási projektben, melynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert (InSAR reflektorokat) telepítettek Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is.
A tájékoztatás szerint a hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömb lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani események azonban rámutattak arra, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.
A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel nagy pontosságú méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet.
A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.
Mint írták, a kutatóintézet együttműködik a magyar és román kutatókkal annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokkal szolgálhassanak a kialakult helyzetben, és segítsenek közös megoldást keresni.
Kitértek arra is, hogy Erdélyben nemcsak Parajdon, hanem Kovászna környékén, valamint Magyarország több területén is – például Dunaszekcsőn és Fonyódon – működtetnek hasonló monitoring rendszereket, hogy a kritikus infrastruktúrák és természeti képződmények környezetében zajló felszíni elmozdulásokat pontosan követhessék a megelőzés és a beavatkozás miatt.
Emlékeztettek a közleményben, hogy a parajdi sóbányát bezárták, mivel május 29-én a turisták által látogatott, 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból evakuálni kellett a parajdi sóbánya környéki lakosokat is – írták.
Kapcsolódó:
Nemzetközi adománygyűjtő koncertet hirdetett meg az Ismerős Arcok Parajdért
Vezetőkép: Szakemberek szemlélik a víz okozta krátereket Parajdon 2025. június 2-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
