Bóka János: az Európai Unió a háború kitörése óta mintegy 150 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására

Az Európai Unió (EU) a háború kitörése óta mintegy 150 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására és ha ez a tendencia folytatódik, akkor költségvetéseinek mintegy 20 százalékát fogja évente erre költeni. Az adósságszolgálatot is figyelembe véve így az EU költségvetésének körülbelül a fele le van kötve, miközben a létező uniós politikák közül még egyet sem finanszíroztak – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten.

Bóka János a Századvég Alapítvány Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok – Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2025-ben elnevezésű konferenciáján tartott előadásában úgy értékelt, hogy szerinte egyelőre nem látszanak jelei annak, hogy az EU tud-e a háborúval kapcsolatban magának mozgásteret teremteni. Felidézte: a második világháború óta a világot meghatározó változások nem Európából indulnak ki, a világ változásainak epicentruma nem Európa, a változásokat Európa csak leköveti.

Az európai integráció elég jól alkalmazkodott ahhoz a történelmi környezethez, amit a hidegháború jelentett, a kontinens megosztottságát mind intézményi, mind politikai, mind ideológiai alapon jól leképezte, az Európai Unió (EU) a hidegháborús nemzetközi környezethez jól alkalmazkodott.

A hidegháború végét követően kialakult az egypólusú világrend, úgy tűnt, hogy a liberális demokrácia térnyerése megállíthatatlan és egy olyan globális világrend alakulhat ki, amelyet az Egyesült Államok mentorálása mellett nemzetközi intézmények menedzselnek.

Bóka János szerint ennek a korszaknak az EU integráns része volt és az unió vezetői valahol legbelül, a szívük mélyén még mindig ebben a történelmi korszakban élnek.

A miniszter rámutatott arra, hogy a változó és átalakuló többpólusú világrendben a nemzetközi szervezetek szerepe a világrend kialakításában és menedzselésében csökken, a liberális demokrácia univerzalitásába, mindenhatóságába vetett hit megdőlt.

Az a progresszív értékrend, ami ezt az érát jellemezte és a hozzá kapcsolódó politikai agenda is visszaszorul, a hozzájuk kapcsolódó politikai elit is teret veszít – mondta, hozzáfűzve, hogy ez Európa kontextusában erőteljes jobbra tolódásban jelenik meg. A legutóbbi európai parlamenti választások eredménye is azt mutatta, hogy az európai integráció történetében először az Európai Parlamentben (EP) kialakulhat egy új jobboldali politikai többség, amely ráadásul nem az Európai Néppárt megerősödésével, hanem a politikai jobboldal átstrukturálódásával, a patrióták és a szuverenisták, a konzervatívok megerősödésével járt együtt

– mondta.

Hozzátette:

erre a jelenségre az európai intézményeknek zsigeri reakciója volt.

A miniszter szerint meg vannak számlálva a napjai annak a módszernek, hogy az EP bizonyos politikai képviselőcsoportok számára a nekik járó vezetői helyeket nem biztosítja.

 

A miniszter különösen aggasztónak tartja, hogy az EU kereskedelmi háborúban áll Oroszországgal, annak küszöbén áll az Egyesült Államokkal és Kínával még az amerikai választások előtt abba kezdett.

Ha pedig ez folytatódik, akkor tartósan is magasabb vámokra, csökkenő kereskedelmi volumenre, ebből adódóan lassabb növekedésre és folyamatos inflációs veszélyekre lehet számítani.

A miniszter vélekedése szerint az EU egy nagyon veszélyes „gyúelegyet kevert” a migrációs politika, a munkaerőpiaci politika és a határvédelem kérdéséből.

 

Kiemelte: hiába akarja egyre több állam- és kormányfő, hogy az EU és a tagállamok szigorúbb migrációs politikát vezessenek be, a migrációs paktum végrehajtása lehetetlenné teszi a kritikát vagy a módosításra irányuló javaslatok befogadását. Az unió bírósága pedig egy kifejezetten megszorító értelmezést ad minden rendelkezésnek, ami az illegális migrációval szembeni hatékony fellépést szolgálja.

Az, hogy milyen migrációs politikát visz az EU és milyen migrációs politikát vihetnek az európai tagállamok, már nem az ő döntésüktől függ, hanem valamitől, amit nem is pontosan ismernek és nem is pontosan értenek, ez pedig az európai választók további jobbra tolódását eredményezi

– hangsúlyozta a tárcavezető. Az orosz-ukrán háborúról szólva a miniszter egyebek mellett azt mondta: a Trump-adminisztráció részéről érkező békekezdeményezést követően az EU nem élt a lehetőséggel, nem teremtett magának mozgásteret, ugyanakkor – mint fogalmazott – a háború az EU-n belül is komoly átalakulást eredményezett, olyan fajta torzulásokat, olyan változásokat, amik az európai integráció jövőjére meghatározó befolyással vannak. 

A versenyképesség kérdésében pozitívumként jellemezte, hogy bizonyos értelemben zajlik a Budapesti Nyilatkozat végrehajtása.

A tárcavezető a politikai retorikában, a kötelezettségszegési eljárások alkalmazásában és a civil szervezetek finanszírozásában is azt látja, hogy a jobboldali fordulatnak az európai intézmények nem az élére akarnak állni, hanem ellen kívánnak tartani. Bóka János e tekintetben nagyon komoly konfliktusokra számít a jövőben.

 

 

Forrás: MTI, Vezetőkép: Facebook/Bóka János