Ukrán kémbotrány: a Magyar Nemzet szerint ő az a milliárdos, aki bevásárolta Ruszin-Szendi Romuluszt a Tisza Pártba


Hirdetés

Kapcsolatban áll a kémkedés miatt Magyarországról kiutasított ukrán Holló Istvánnal, 2023-ban pártalapításra próbálta rávenni Ruszin-Szendi Romuluszt, majd köre pénzt adott Magyar Péter Tisza Pártjának – az elmúlt hetek hírei és a Magyar Nemzet tényfeltáró információi alapján ez a leírás illik Wéber János nagyvállalkozóra.

A rendőrből milliárdos fegyverkereskedővé lett Wéber a szocialista pártpénztárnok, Puch László gyerekkori barátja, így talán nem a véletlen műve, hogy fegyvercége komoly megrendeléseket kapott a balliberális kormányoktól, miközben felesége az MSZP állandó ügyvédje lett. A Magyar Nemzet cikkében bemutatják Wéber János életútját és azt is, hogy a milliárdos miként kapcsolódik a mostani ukrán kémbotrány szereplőihez.

Ruszin-Szendi Romulusz, Holló István, Tseber Roland – az elmúlt napokban nyilvánosságra került információk alapján ők a főszereplői az ukrán kémbotránynak. Kapcsolódik azonban hozzájuk még egy férfi, akiről eddig kevesebb szó esett a nyilvánosságban, ő Wéber János szocialista kötődésű magyar milliárdos.

Eddig ezt lehet tudni

– Kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök és a Tisza Párt jelenlegi szakértője rendszeres kapcsolatot tartott fenn az ukrán állampolgárságú Holló Istvánnal, akit a magyar hatóságok a napokban kémkedés miatt letartóztattak. Azt nyilvánosan Ruszin-Szendi is elmondta, hogy ismeri Hollót.

– Ruszin-Szendi nem csak Hollóval, hanem Wéber János fegyverkereskedelemből milliárdossá lett nagyvállalkozóval is jó kapcsolatot ápol.


Hirdetés

– Miután leváltották a vezérkari főnök pozíciójáról, Ruszin-Szendi Romuluszt Wéber János köre arra próbálta rávenni, hogy alapítson idehaza egy jobboldali pártot. Az előkészületek 2023 végén meg is kezdődtek.

– A pártalapítás folyamatát azonban megszakította, hogy a 2024 elején színre lépő Magyar Péter népszerűsége gyorsan nőtt, végül Ruszin-Szendi tavaly novemberben megkereste a Tisza vezérét. Vagyis nem Magyar vette fel a volt vezérkari főnököt, hanem Ruszin-Szendi ment a párthoz, ráadásul pénzt is vitt magával. A kapcsolatfelvételt Wéber János és Holló István is támogatta.

– Ruszin-Szendi 2025 elején hivatalosan a Tisza szakértője lett, és hamar munkához látott: már ő is tevékenyen részt vett abban az akcióban, amelyben a honvédelmi miniszter egy beszédfoszlányát próbálták Magyarék a kormány „őszödi beszédeként” és valamilyen háborús szándék leleplezéseként eladni.

– Magyarék rövid úton kudarcba fulladt lejáratási célú akciójának másnapján az ukrán védelmi szolgálat azt állította, hogy elfogott két magyar kémet Kárpátalján.

– Az itthon letartóztatásban lévő Holló István mellett komoly szerepe volt a Magyarországon zajló ukrán befolyásolási törekvésekben a tavaly ősszel kémkedés miatt kiutasított Tseber Rolandnak is.

– Tseber szervezte Magyar tavalyi ukrajnai útját, emellett jó kapcsolatot ápol Mykola Smetankával. A férfi egy cseh üzletember, akivel Wéber János és Ruszin-Szendi Romulusz többször találkozott Csehországban.

– Miután Tsebert kémkedés miatt kitiltották Magyarországról, Mykola Smetanka vette át az ukrán férfi európai ügyeinek intézését.

Rendőrből fegyverkereskedő

A kémbotránnyal és a szereplőkkel kapcsolatos különböző információk összerendezéséből több figyelemre méltó mozzanat is kirajzolódik, például az, hogy Wéber János mindenütt felbukkan: Ruszin-Szendinél, valamint az Ukrajnának kémkedő Hollónál és Tsebernél is. Ezek után talán nem mellékes, hogy ki is ő – írja a Magyar Nemzet.

Az elmúlt évek sajtóinformációi és cégügyei vérbeli baloldali milliárdosként írják le Wéber Jánost. Az 1956-ban született férfi előbb a rendőrség terrorelhárító egységénél szolgált, később vállalkozó lett, majd megannyi ponton került kapcsolatba a szocialista párttal és az MSZP vezette kormányokkal. A legfontosabb kapocs Puch László: legyen szó bármely sajtótermékről és a 90-es vagy a kétezres évek akármely cikkéről, Wébert mindenhol az MSZP pénztárnokának és nagy hatalmú emberének gyerekkori barátjaként mutatták be. Wéber ugyanakkor nem politizált, hanem fegyverrel kereskedett – erről pedig tudomást is szerezhetett a nyilvánosság, kétes, adott esetben botrányos állami beszerzésekből ugyanis nem volt hiány a cég körül.

Állami megrendelések futószalagon

A Magyar Nemzet azt írja: megannyi cége közül Wéber János legismertebb vállalkozása a Combat Kereskedelmi Kft. A múlt évtizedek sajtóbeszámolói arra engednek következtetni, hogy Wéber szerepvállalása idején a Combat rendszeresen kapott megrendeléseket a balliberális kormányoktól. A cég a Horn-kormány idején lényegében beszállítója volt a belügynek és a Köztársasági Őrezrednek, 2002 után pedig a készenléti rendőrségnek. Előbbi időszakban foglalkozott például a sajtó a golyóálló üggyel: 1996-ban Magyarországra látogatott II. János Pál, a pápa érkezése előtt hetekkel azonban a rendőrség még nem cserélte le az egyházfő testi épségéért felelős rendőri egységek elavult golyóálló mellényeit. Az új védőeszközöket végül – sajtóhírek szerint – a Combat szállította le.

A vállalat a Gyurcsány-kormány időszakában is megtalálta a számításait a kormányzati beszerzéseknél. A cég részt vett például abban a tranzakcióban, amelyben a magyar állam 2006-ban hatvanhat BTR–80-as harcjárművet adott el Iraknak. Az adásvétel körül akkoriban csak úgy sorjáztak a kérdőjelek. De Wéber vállalkozása nem maradt ki a rendőrség 2007-es fegyverkezéséből sem: az őszödi beszéd és a rendőrterror után nem sokkal, 2006 végén a balliberális kormány milliárdokat bocsátott a rendőrség rendelkezésére tömegoszlató eszközök beszerzésére. 2007 elején csak úgy repkedtek a közbeszerzések könnygázról, útzárról és hasonlókról. A Combat közbeszerzési nyertesként ekkoriban például térd- és könyökvédőket, fekete bevetési kesztyűket, közelharc-kiképző felszereléseket és speciális taktikai mellényeket szállíthatott le a rendőrségnek.

Tűzszerészrobot, gépkarabély, helikopter, traffipax

Cikkezett a sajtó ezek mellett egy bruttó 162 millió forintért a Honvédelmi Minisztériumnak eladott speciális tűzszerészrobotról: az akkori beszámolók szerint 2008-ban Afganisztánban egy magyar katona halálában is szerepe lehetett a berendezésnek azzal, hogy nem volt képes hatástalanítani egy út menti pokolgépet. Túlárazott, negyedmilliárdos helikopterügyletről szintén lehetett olvasni a Combat kapcsán, de a cég állami megrendelésre közreműködött Kalasnyikovok felújításában is.

Wéber János egy másik vállalkozása, a Budapest Mikroelektronika Zrt. is bekerült a hírekbe úgyszintén egy állami beszerzés miatt. A vállalkozás nyert 2009-ben a rendőrség traffipaxtenderén, de mivel nem ez a cég adta a legjobb ajánlatot, az ügyből botrány kerekedett. Végül a Közbeszerzési Döntőbizottság megtiltotta, hogy szerződést kössenek a vállalattal a majdnem hárommilliárdos ügyletben.

Wéber 2010 végén kiszállt a Combatból. A céggel összefüggésben egyébként érdekes adalék, hogy vezette az a Székely Herbert is, aki Fenyő János munkatársa volt, majd miután a médiavállalkozót a nyílt utcán meggyilkolták, Székely lett a Fenyő-birodalom gondnoka. Wéberre visszatérve: a Magyar Nemzet információi szerint az üzletember hazai érdekeltségeit mára jórészt felszámolta, Nyugat-Európában ugyanakkor aktív.

A feleségből majdnem elnök lett

Érdemes szót ejteni Wéber János feleségéről, Wéber Judit ugyanis igen közel került a politikához, olyannyira, hogy a sajtó egy időben az MSZP egyik állandó ügyvédjeként emlegette. Szakmai alkalmasságáról pedig olyannyira meg lehettek győződve a pártban, 2004-ben Medgyessy Péter akkori kormányfő az Országos Rádió- és Televíziótestület élére jelölte – igaz, sikertelenül.

Akit megcsapott a Hagyó-ügy szele

Wéber Judit neve később kevésbé előkelő összefüggésben is megjelent a sajtóban: az általa vezetett Media Magnet Médiaügynökség Kft. felbukkant a Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyetteshez köthető botránysorozatban. A cég 2007-ben a BKV-hoz egyébként nem tartozó tanulmányok írására és tanácsadásra több tíz millió forintos megbízást kapott. Hagyó és a Wéber család útja akkor is keresztezte egymást, amikor 2010 előtt Wéber János közös vállalkozást működtetett Hagyó Miklós szóvivőjével, Horváth Évával. Azzal a Horváth Évával, aki 2010-ben azt vallotta a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy „a Media Magnet Kft. Puch cége, bár papíron Wéber Judit a többségi tulajdonos […]. A pártfinanszírozás ezen a cégen keresztül történik.”

Életútja alapján Wéber egy, a fegyverkereskedelemből milliárdokra szert tevő üzletemberként írható le, aki kiváló viszonyt ápolt baloldali politikai szereplőkkel, szocialista kormányokkal. Ilyen előzményekkel került kapcsolatba az ukrán kémbotrány legfontosabb figuráival, egyengeti Ruszin-Szendi Romulusz politikai karrierjét és vált a Tisza Párt egyik pénzeszsákjává – vélekedik a Magyar Nemzet..

A teljes cikket elolvashatja a Magyar Nemzet oldalán.

 

 

Forrás: Magyar Nemzet, Vezetőkép: Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok

'Fel a tetejéhez' gomb