Veszprémben kitartóan készülnek Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására
A szertartást követően öt vértanú ereklyéjét őrzik majd a Szent Mihály-bazilikában.
Még az idén öt vértanú – Szent Urbánusz, Szent Jusztinusz, Szent Teofil és Szent Blandina, valamint a boldoggá avatást követően Bódi Mária Magdolna – ereklyéjét őrzi majd a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház. A Szent Mihály-bazilikában helyet kapott az első magyar szent család tagjainak, Szent István királynak, Boldog Gizella királynénak és Szent Imre hercegnek az ereklyéje is – írták a szerkesztőségünknek szerdán megküldött sajtóközleményben.
Hozzátették, hogy az ősegyház a kezdetektől fogva tisztelte a vértanúk földi maradványait, ám a mai értelemben vett ereklyekultusz 150 után kezdett kibontakozni a római katakombákban. Általános lett, hogy a vértanúk sírjánál tartottak szentmisét. A 6. századtól a szentek maradványait már a templomokba vitték és őrizték, ezért idézi az oltárok alakja a sírhelyekét, a szarkofágokét és a koporsókét.
„Az Egyház az oltár fényébe emeli a megdicsőült boldogok, szentek földi maradványait. Ezek a testi maradványok, ereklyék ugyanahhoz a személyhez tartoznak, akinek a lelke már az Isten közelségében van, az Ő színelátásában, dicsőségében részesedik. A boldoggá, illetve szentté avatottak iránti tiszteletünkből fakad, hogy az ereklyéiket az oltáron tartjuk, tisztelettel vesszük körül, megérintjük, és jelenlétükben ezen boldogok, szentek mennyei közbenjárásáért imádkozunk”
– magyarázta Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgató.
A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban jelenleg négy vértanú ereklyéjét őrzik, ám boldoggá avatását követően az 1945-ben, 23 évesen vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna szűz, vértanú ereklyéi is odakerülnek. A fiatal lány litéri sírjából áthozott földi maradványait a Szent Imre oltáron helyezik majd el – írták. 
Ismert, hogy Ferenc pápa halála, illetve temetése miatt elhalasztották Bódi Mária Magdolna eredetileg április 26-ára tervezett boldoggá avatását, de ami késik, nem múlik, s Veszprém és környéke kitartóan készül.
„Magdi Litéren halt vértanúhalált, ezért a település templomába is kerül majd egy jelentős csontereklye, ahogyan azokba a templomokba is, ahol Magdi földi életre során a hitében növekedett, a hitre vezetett sokakat és az irgalmasság cselekedeteit gyakorolta. Ilyen a fűzfőgyártelepi templom, ahol sokat imádkozott, dolgozott az ott élő emberekért és a templomért is, vagy a balatonfűzfői Jézus Szíve templom, ahol tisztasági fogadalmat tett”
– mondta Tornavölgyi Krisztián. 
Szent Györgytől Bódi Mária Magdolnáig
A Szent Mihály-főszékesegyházban őrzött vértanú ereklyék a 20. század eleje óta találhatók a főtemplomban. „Az újjáépített székesegyházat és az oltárokat 1910. október 4-én szentelte fel Hornig Károly püspök és püspöktársai, az ereklyék is azóta találhatók az oltárokban” – mondta Takáts István, a Szent Mihály-főszékesegyház plébánosa, érseki általános helynök. Hozzátette: a mai Szűz Mária mennybevétele oltárban a szőlő és a szőlőművelők pártfogójának, Szent Urbánusznak, a Szent Imre oltárban Szent Teofilnak az ereklyéje található, míg a Szent Anna oltárban a 2. században élt Szent Jusztinusz vértanú, a Szent György oltárban pedig a Lyonban vértanúhalált halt Szent Blandina ereklyéjét helyezték el az oltárkövek alatt, hitelesítő pecséttel ellátva.
A középkorban Veszprémben őrizték az egyik legismertebb vértanú, a rendszerint sárkányt legyőző lovagként ábrázolt Szent György fejereklyéjét is, amelyet Szent István király a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. A veszprémi Szent György-kápolna ettől kezdve fontos és látogatott zarándokhellyé vált, ezt mutatja az épület küszöbén ma is látható, a 14. századból ránk maradt latin felirat („in limine no sedeto”, vagyis „ne üljetek a küszöbre”), amely a zarándokokat figyelmeztette a helyes viselkedésre. Az ereklyét a török hódítás miatt a Felvidékre kellett menekíteni, ám útközben elporladt.
Az első magyar szent család tagjainak ereklyéi
Nemcsak keresztény vértanúk, hanem az első magyar szent család ereklyéit is őrzi a főszékesegyház: 2023 nagycsütörtökén Udvardy György veszprémi érsek az ónixkőből készített új, szembemiséző oltárban helyezte el Szent István koponyaereklyéjét, Boldog Gizella kézereklyéjét és Szent Imre herceg csontereklyéjét – írták. 
Első szent királyunk és családtagjainak földi maradványai az oltár középső részén kialakított ereklyefülkében kaptak helyet, amelynek aranyozott rézből készített, görög kereszttel díszített zárófedele a hívek számára is jól látható. Az első magyar szent családhoz kapcsolódó ereklyék együttes elhelyezése a miséző oltárban megidézi mind a Veszprémi Főegyházmegye, mind a bazilika ősiségét, a magyar kereszténység életében betöltött központi szerepét.
Szent István feleségének, Boldog Gizellának egy másik ereklyéje is megtalálható a főszékesegyházban. A karereklye a jövőben a bazilika helyett a város egyik legrégebbi épületében, a várnegyed megújításának részeként restaurált Gizella-kápolnában kap majd helyet – Szent István király hitvesének élete ugyanis elválaszthatatlan volt a „királynék városától”.
Igent mondott a Jóisten hívására a harangrajongó kántorból lett veszprémi pap
Vezetőkép: Ereklyetartó kapszula fedele a Szent Mihály-bazilikában. Fotó: Nagy Lajos
