A globalista pénzhatalom játszmája: Ukrajna, mint a nagyhatalmi érdekek csatatere
Tisza Párt szerepe különösen aggasztó a magyar nemzeti érdekek szempontjából
Ukrajna nemcsak geopolitikai ütközőzóna, hanem a globalista pénzhatalom befektetési arénája is, ahol a legnagyobb angol és amerikai pénzügyi elit is verseng a befolyásért. Az orosz hadsereg előretörése és a stratégiai tengeri kijáratok elfoglalása fenyegeti ezeket az érdekeket, ezért az EU, Ursula von der Leyen és az Európai Néppárt (EPP) – köztük a Tisza Párt – teljes mellszélességgel támogatja a háború folytatását. A valenciai EPP-kongresszuson hozott döntések és a Tisza Párt állva tapsoló politikusai a globalista agenda kiszolgálását tükrözik, miközben a háttérben óriási profitok és befektetések védelme zajlik.
Az ukrajnai konfliktus felszínén egy területi és ideológiai harc bontakozik ki, ám a mélyben a globalista pénzhatalom érdekei mozgatják a szálakat. Az elmélet szerint az angol központú bankár családok – például a történelmi Rothschild-dinasztia – és az amerikai befektetési óriások, mint a BlackRock vagy a Vanguard, nemcsak a globális piacokon, hanem Ukrajna gazdasági erőforrásai felett is versengenek. Ukrajna termékeny mezőgazdasági földjei, nyersanyagkészletei és stratégiai földrajzi elhelyezkedése – különösen a Fekete-tenger menti tengeri kijáratok – olyan kincset jelentenek, amelyekért a pénzügyi elit kész mindent kockára tenni. Az orosz hadsereg 2022-es inváziója, amely több megyét, köztük a stratégiai jelentőségű tengeri kijáratokat is elfoglalta, közvetlen veszélyt jelentett ezekre a befektetésekre. Az invázió részben a NATO keleti terjeszkedése miatti fenyegetettség érzésére adott válasz volt, amelyben a globalista pénzhatalom kulcsszerepet játszik. Oroszország a NATO ukrán jelenlétét – például a katonai kiképzőközpontokat és a fegyverszállításokat – közvetlen biztonsági kockázatként értékelte, különösen mivel a szövetség mögött az amerikai és angol pénzügyi elit érdekei is felsejlenek. Emellett az ukrán településeken élő orosz ajkú kisebbségek helyzete tovább súlyosbította a feszültségeket.
Az ukrán kormány nyelvtörvényei és diszkriminatív intézkedései megfosztották őket alapvető emberi jogaiktól, például az anyanyelvhasználattól, miközben számos dokumentált atrocitás, erőszakos támadás és jogsértés érte őket, különösen a keleti régiókban. Ezek a tényezők Oroszország számára ürügyül szolgáltak a beavatkozásra, miközben a globalista pénzhatalom a NATO-n keresztül tovább eszkalálta a konfliktust, hogy megvédje ukrajnai befektetéseit.
A Krím félsziget 2014-es annexiója és a donbaszi területek megszállása már korábban is érzékeny veszteségeket okozott a globalista érdekeknek, hiszen ezek a területek kulcsfontosságúak a fekete-tengeri kereskedelem és energiapiac szempontjából. Az orosz előretörés nemcsak a fizikai területek feletti kontrollt fenyegeti, hanem a Nyugat által Ukrajnába pumpált milliárdos befektetéseket is, amelyek a mezőgazdasági óriásvállalatoktól az energetikai infrastruktúráig terjednek.
Ebbe a játszmába illeszkedik az Európai Unió szerepe, amelyet a globalista pénzhatalom a saját érdekeinek érvényesítésére használ. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az Európai Néppárt (EPP) vezetője, Manfred Weber, az elmélet szerint nem pusztán politikai szereplők, hanem a pénzügyi elit kiszolgálói. Az EU több tízmilliárd eurós katonai és gazdasági támogatása Ukrajnának, valamint a gyorsított EU-csatlakozási folyamat előkészítése nem a demokrácia vagy az európai értékek védelméről szól, hanem a globalista befektetések megőrzéséről. Az EPP valenciai kongresszusán, 2025 áprilisában elfogadott sürgősségi határozat, amely Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítását szorgalmazza, világosan mutatja ezt az elkötelezettséget.
A határozat mögött az EPP tagpártjai, köztük a magyar Tisza Párt is, egyöntetűen felsorakoztak, sőt, a Tisza Párt képviselői ukrán színekben ünnepelték a döntést, állva tapsolva von der Leyen és Weber háborúpárti szónoklatainak.
Új szempontként érdemes megvizsgálni, hogy a globalista pénzhatalom nemcsak a közvetlen gazdasági haszonra hajt, hanem a hosszútávú geopolitikai kontrollra is. Ukrajna EU-csatlakozása nemcsak a Nyugat gazdasági befolyását cementezné, hanem a NATO keleti terjeszkedését is elősegítené, ami Oroszország stratégiai ellensúlyozását szolgálja. Ez azonban kockázatos játszma: az EU gazdasági erőforrásai végesek, és a tagállamok – különösen a kelet-európai országok, mint Magyarország – egyre kevésbé hajlandók finanszírozni egy olyan háborút, amelynek költségei az európai adófizetőket terhelik.
Az EU védelmi stratégiája, a von der Leyen által bemutatott „ReArm EU” csomag, amely 800 milliárd eurós forrást mozgósítana a hadiiparra, szintén a globalista érdekeket tükrözi, hiszen a fegyvergyártó multik – például a Lockheed Martin vagy a Rheinmetall – profitálnak belőle leginkább. A Tisza Párt szerepe különösen aggasztó a magyar nemzeti érdekek szempontjából. Bár Magyar Péter és pártja nemzeti retorikával próbálja magát pozicionálni. Az EPP-hez való csatlakozásuk és Ukrajna feltétlen támogatása világossá teszi, hogy a globalista agenda részesei.
Az EPP három alapelve – Ukrajna támogatása, jogállamiság és Európa-pártiság – gyakorlatilag a globalista pénzhatalom prioritásait kódolja, és a Tisza Párt ezekhez igazodva cselekszik
A valenciai kongresszuson mutatott lelkesedésük, valamint az ukrán zászlós pólók viselése az Európai Parlamentben egyértelműen jelzi, hogy a párt kész feláldozni a magyar békepárti álláspontot a brüsszeli elit kedvéért. További szempont, hogy a globalista pénzhatalom nemcsak a háború finanszírozásában, hanem Ukrajna háború utáni újjáépítésében is óriási lehetőséget lát.
A BlackRock már 2023-ban megállapodást kötött az ukrán kormánnyal egy újjáépítési alap létrehozásáról, amely százmilliárd dolláros nagyságrendű befektetéseket mozgósítana. Ez azonban nem jótékonyság: a globalista befektetők a stratégiai szektorok – például az energetika és a mezőgazdaság – privatizációját várják cserébe, ami Ukrajna gazdasági szuverenitásának további gyengülését eredményezheti.
Az EU gyorsított csatlakozási tervei ezt a folyamatot hivatottak legitimálni, miközben a magyar adófizetők is kénytelenek hozzájárulni a költségekhez, anélkül hogy beleszólhatnának a döntésekbe.
A globalista pénzhatalom tehát Ukrajnát a saját gazdasági és geopolitikai játszmájának kulcsfontosságú terepeként kezeli. Az orosz hadsereg előretörése, különösen a tengeri kijáratok elfoglalása, közvetlen fenyegetést jelent ezekre az érdekekre, ezért az EU, von der Leyen és Weber vezetésével minden eszközzel a háború folytatására ösztönöz. A Tisza Párt és más EPP-tagpártok szerepe ebben a játszmában nem több, mint a globalista agenda kiszolgálása, miközben a magyar emberek békepárti álláspontja és nemzeti érdekei háttérbe szorulnak. A valenciai kongresszus tapsvihara nem Ukrajna győzelmét, hanem a globalista pénzhatalom diadalát hirdeti – egy olyan diadalt, amelynek árát Európa népei fizetik meg.
A globalista pénzhatalom ukrajnai játszmája rávilágít arra, hogy a modern háborúk nemcsak fegyverekkel, hanem dollármilliárdokkal és politikai befolyással is vívódnak. Az EU és az EPP szerepe ebben a konfliktusban nem a béke keresése, hanem a pénzügyi elit érdekeinek védelme. A magyar embereknek ébernek kell lenniük, hogy ne váljanak e játszma áldozataivá, és olyan vezetőket támogassanak, akik a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe.
