A békével Ukrajna uniós tagsága is vészesen közeleg
A jelek szerint karnyújtásnyira került a világ attól, hogy sikerüljön elérni a fegyvernyugvást az orosz-ukrán háborúban. Bár Magyarországnak elsődleges érdeke, hogy minél előbb béke legyen, a brüsszeli elit miatt ennek akár negatív következményei is lehetnek.
Igencsak felgyorsultak az események az orosz-ukrán háborút illetően az elmúlt napokban. A Ferenc pápa temetésén lezajlott Trump-Zelenszkij egyeztetés óta – melyet mindkét résztvevő pozitívan értékelt – Putyin is bejelentett egy három napos tűzszünetet és a felek nyilatkozatai is egyre megengedőbbek és sokkal kevésbé mutatnak az eszkaláció irányába, mint korábban. Trump elnök is nagyon optimistán nyilatkozott, szerinte akár heteken belül is elérhető a fegyvernyugvás. Persze, hogy milyen formában, azzal kapcsolatban még kevés részlet ismert, de az biztos, hogy
a háború a megoldás irányába halad és ez mindenki számára megnyugvást jelent.
Legalábbis minden normális és józanul gondolkodó ember így kellene, hogy gondolja, főleg a konfliktus hatásainak leginkább kitett Európában. Ha béke van, akkor véget ér a bizonytalanság, újra beindulhat a gazdaság, csökkenhetnek az energiaárak. A brüsszeli elit ugyanakkor olyan szintű háborús pszichózisba került az elmúlt években, hogy szinte már úgy tűnik, nem is örül annak, hogy a keleti végeken kialakult helyzet hamarosan megoldódhat. Ennek jele, hogy Trump elnök béketörekvéseit csak két európai kormányfő, Giorgia Meloni olasz és Orbán Viktor, magyar miniszterelnök támogatja.
Fegyverszünetet hirdetett ki az orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára – FRISSÍTVE!
A többiek és a brüsszeli vezetők pedig nemhogy nem állnak ki mellette, hanem homlokegyenest az ellenkezőjét csinálják.
72 órás túlélőcsomagot szorgalmaznak, Kijev pénzügyi és katonai támogatásáról beszélnek, egyes, a Bizottsághoz kötődő szervezetek pedig ismét európai csapatok Ukrajnába küldése mellett érvelnek. Brüsszel úgy tesz, mintha nem lenne érdeke a háború lezárása és valamiért Ukrajna támogatása egy misszió lenne a szemében.
Ebből kiindulva pedig azt mondhatjuk, hogy egy esetleges – természetesen Európa nélküli – békekötés után a helyzet semmit sem változna, csak a hangsúly tolódna el egy más irányba.
A fegyvernyugvással ugyanis Európa Kijev támogatásától megrészegült vezetői kettőzött erővel tudnának Ukrajna uniós tagságára koncentrálni.
Sőt, még egy plusz érvet is kapnának a kezükbe, hiszen nyugodtan mondhatnák, hogy ha a fegyverek nem ropognak többé, akkor miért is ne lehetne az országot 2030-ig felvenni az Unióba. Csakhogy Ukrajna attól még, hogy nem lenne többé háborúzó fél, továbbra sem állna készen a gyors csatlakozásra. Az infrastruktúra romokban, vagyis a fejlesztési források nagy részét nekik kellene adni, a mezőgazdaság továbbra sem szabályozott, a munkaerő olcsó, az egészségügyi ellátás színvonala alacsony. A tagság tehát a háború ellenére is komoly pénzügyi, munkaerőpiaci, mezőgazdasági és egészségügyi kockázatokkal járna. Nem beszélve arról, hogy a háború után a lakosságnál maradó, vagy a maffia kezébe kerülő nyugati fegyverek milyen biztonsági kihívásokat jelentenének, ha az ukránok is szabadon mozoghatnának az Unión belül.
Brüsszelt ugyanakkor a kockázatok eddig sem érdekelték, és ha a háború lezárulna, még kevésbé venné figyelembe ezeket. Éppen ezért fontos, hogy minél többen éljünk a véleménynyilvánító szavazás adta lehetőséggel.
A kockázatokat mérlegelve mondjuk el, hogy mit gondolunk Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozásáról, és fékezzük meg közösen a brüsszeli őrületet. Most még időben vagyunk, most még nem késő ezt megtenni. Ha azonban most nem cselekszünk, akkor abból később nagyon komoly kárunk származhat.
Vezetőkép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlamentben, Brüsszelben 2023. február 9-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésének idején. Ukrajna 2022 februárjában folyamodott az EU-hoz tagjelölti státuszért, és azt 2022 júniusában megkapta. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
