Húsvéthétfő – Mutatjuk, mit érdemes tudni róla
Húsvéthétfő a húsvét vasárnapi főünnepét követő hét első napja. Az ünnepnek a keresztény egyházban nincs különösebb jelentősége, elsősorban népszokásairól híres.
A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. Sok országban meghonosodott a húsvéti tojásdíszítés, a tojások héjának különféle módszerekkel történő díszítésének művészete.
A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el Magyarországon.
Egy legenda szerint mikor Jézus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Jézus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.
A Húsvéthétfő Öntözőhétfő néven is ismert, változatos pogány és ősi hagyományokban gazdag ünnep. A keresztény világban ennek a napnak nincs különösebb jelentősége, elsősorban a népi hagyományok miatt híres. Néhány országban, vidéken ezt a napot Fényes Hétfőnek is nevezik, mivel ekkorra már a nagyhét szomorú eseményei véget érnek, ideje belépni az új ünnepi fázisba, amikor a népi hagyományban a tavasz eljövetelét, a keresztények pedig azt ünneplik, hogy Jézus feltámadt a holtakból és újra életben van.
Húsvéti locsolkodás
Sok helyen a húsvéti báli ünnepségek napja volt. Húsvéthétfő legjelentősebb eseménye locsolkodás. A hagyományos locsolkodás már reggel, 7-8 óra körül elkezdődött és ebédidő előtt be is fejeződött. E hagyomány során a fiatal legények felkeresték a lányok házait, majd szép szóval kihívták, vagy néha „kirángatták” őket sok esetben a közeli a kúthoz, ahol a lányokat egy vödör vízzel leöntötték. A húsvéti víznek termékenyítő, gyógyító hatást tulajdonítottak. A locsolás után a fiatalemberek általában egy-egy színes tojást, néha pedig díszített barka-ágat és egy kis pálinkát is kaptak. A locsolkodás végén tortával vagy süteménnyel is megkínálták a legényeket. Néhány helyen tojást csak az a legény kapott, aki tetszett a lánynak.
A hagyomány szerint, hogy a kislányokat, férjezett nőket, özvegyeket, de még a locsolkodó legény édesanyját és nagyanyját sem volt szabad meglocsolni, csak az eladósorban levő lányokat.
Vezetőkép: MTI
